Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között

üzemek rendszerint állathizlalással voltak összekötve. Legrégibb szeszgyáraink közé tartozik Kremsir Károly Barcs melletti szeszgyára, amelyet 1889-ben jegyeztek be a céglajstrom könyvbe, ahonnan 1928-ban törölték.1'''1

Az 1920-as években a szeszgyárak a nagybirtok üzemével voltak kapcsolatosak. A KT-lapok szerint a barcsi járásban Drávafalván állott egy szeszgyár 1925-ben, amely 6-8 férfimunkást és 1 főzőt foglalkoztatott és 50 lóerős géppel dolgozott. Erdőcsokonyán uradalmi mezőgazdasági szeszgyár 6 munkást foglalkoztatott és 12 lóerős géppel dolgozott. Kálmáncsán gróf Széchenyi István mezőgazdasági szeszgyára mellett községi pálinkafőző is működött. Ugyancsak a Széchenyiek somogytarnócai birtokán állott egy szeszgyár, ahol 20 ember lakott

2 házban, 5 lakrészben. Kastélyosdombón a mezőgazdasági szeszgyár és a gőzmalom 5 munkást foglalkoztatott és az előbbiben egy 80 lóerős gőzkazán működött. A kaposvári járásban a MIR-nek 10 munkást foglalkoztató és 80 lóerős géppel dolgozó szeszgyára volt az egyetlen feljegyzett szeszipari üzem Mezőcsoko- nyán. A lengyeltóti, az igali és a marcali járásban nem volt szeszgyár. A nagyatádi járásban viszont Rinyatamási pusztán 1, napi 400 liter termelőképességű,

3 munkással és 12 lóerős géppel dolgozó szeszgyár, Fülecs pusztán 1, napi 700 liter termelőképességgel, 4 munkással és 16 lóerős géppel dolgozó szesgyár állott. A Nagykorpádon üzemelő uradalmi szeszgyár közelebbi adatait nem ismerjük és a tabi járásban Darány pusztán lévő mezőgazdasági szeszgyár közelebbi adatait sem közli a KT-lap.142

A gyümölcsértékesítés mindig nagy problémája volt a megyének és ez a szeszipar további fejlődésére is hatással volt. 1925-ben alakult meg a Tabi Egyesületi Szeszfőzde Szövetkezet, amely szőlőtörköly és egyéb gyümölcslevek lepárlását és feldolgozását végezte.1'1''1 Hasonló ehhez a Réthelyi Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezet is, amely a kéthelyi Hunyady uradalom mező- gazdasági mellékipar üzemeként 1918-ban került bejegyzésre.144 Az Iharosberényi Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezetét 1921-ben jegyezték be a cégek sorába és 1930-ban törölték.145

Ha ezeknek az üzemeknek sorát végignézzük, nyilvánvaló, hogy itt mező- gazdasági jellegű szeszipar volt, mezőgazdasági nagyüzemek, vagy esetleg birtokos paraszti kisüzem ek szövetkezésének eredményeként jöttek létre az üzemek. A szesz termelését korlátozó törvények Somogybán nem váltottak ki olyan felzúdulást, mint amilyen Tolna megyében - a sajtó tudósításai alapján - nyomon követhető.

Az élelmiszer másik ágának, a sörgyártásnak ugyancsak volt hagyománya Somogy megyében. Ennek az iparágnak a területen egyik fontos létesítménye volt az 1920-ban megalakult Első Kaposvári Sörgyár Rt. A sörgyártáson kívül bor és pálinka üzlettel foglalkozott. A Pécsi Takarékpéztár létesítette s részvényesei között a sörgyár igazgatóján kívül fakereskedőket, szálloda tulajdonosokat és a megye előkelőségeit is megtaláljuk. A gyár az 1908-ban alakult Krausz-féle sörgyár ingatlanait és gépeit vásárolta meg 80 000 koronáért.140 A részvénytársaság alaptőkéje 1 500250 korona volt. A gyártelep 11 kát. holdon feküdt és részvény- társasággá alakulásakor a legmodernebb berendezésekkel szerelték fel.147

A gyár első esztendejében a gazdasági pangás és a tőkehiány miatt nem tudta megoldani a műhűtést és az üzem közel 200 000 korona veszteséggel zárt. 1922-ben a Hazai Bank érdekkörébe került.14S Hamarosan a pesti konkurenciával is meg kellett küzdenie. A sör árának emelkedése folytán a közönség boj