Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
ez 1925-ben Csurgói Malom és Villamosüzem Rt néven dolgozott és napi 200 q átlagos őrlést végzett, 15 munkást foglalkoztatott.117 Hasonlóképpen villamosipari üzemmel volt kapcsolatos a Mezőgazdasági Ipar Rt kaposvári gőzalma. 1916-17-ben építették fel a közel 80 évig fentálló, 1914-ben leégett Hirschmann-féle malom helyére. Üzemét 1917 júliusában kezdte meg napi 560 q-s teljesítménnyel. 1920-ban a malmot önműködő tűzoltóberendezéssel szerelték fel, hogy a leégésnek elejét vegyék. 1921-ben - 8 évi kötött forgalom után - a malmok szabadforgalmúak lettek. A MIR malom 1922-ben átalakításon ment át, a „hadiőrlés” berendezését „félmagas” kiőrlésű kereskedelmi őrlésre változtatták át és a teljesítőképességet 450 q-ra emelték. 1923-ban áttértek az akkori legmodernebb „magas” kiőrlésű kereskedelmi őrlésre és a napi teljesítőképességet 630 q-ra emelték. Emellett a malmot rozsőrlésre is berendezték napi 100 q teljesítőképességgel. - 1925-ben a gőz hajtóerő helyébe a villanyerő lépett, amit a cukorgyár telepén létesített új erőtelep szolgáltatott. Ezenkívül felszerelték a malmot mosó- és szárítóberendezéssel, megépítették és 1925-ben üzembe helyezték a 300 vagon befogadóképességű vasbeton gabona „sylos”-t. A malom kapacitása időközben 12,5 vagonra emelkedett.118 A malmok egy másik csoportja gőzfürdővel, vagy műjéggyártással fog- lal kozott, Ezek közé tartozott a Kaposvári Erzsébet Gőzmalom, Gőzfürdő és Műj éggyártó cég, amelyet a Gazdasági és Ipari Takarékpénztár Rt alapított 1914-ben. 1919-ben új tulajdonos kezére került és 1922-ben a céglajstrom könyvbe a cég megszűntét jegyezték be.119 Ennek ellenére - ugyanekkor - azt tervezték, hogy a munka nélkül álló jéggyárát a város második jéggyárává építik.120 A tervekből semmi sem lett és a tulajdonos 1924-ben az üzemet a városnak ajánlotta fel megvásárlásra, de a város vezetői sokalták a 22 q búza vételárat.121 Végül a tulajdonos Heigl Jenő, a Cséplőtulajdonosok Rt-vel társulva, átalakíttatta és üzembehelyeztette a gőzfürdőt.122 1936-ban a cég csődbe jutott és felszámolt.123 E malmok csoportjába tartozott még az 1908-ban bejegyzett Kaposvári Gőzmalom és Műjéggyár Rt, amely - mint neve is mutatja - az őrlésen kívül műj éggyártással foglalkozott. A cég a Dunántúli Agrárbank és Tárházai Rt ér- dekeltsége“volt és 1924-ben számolt fel.121 - Gróf Andrássy Mihály szigetvári malma pedig a környéket kívánta hűtőjéggel ellátni, ezért gőzmalmával kapcsolatosan jéggyárat is létesített 1925-ben.125 Volt, ahol a malom téglagyárral kooperált, mint pl. Barcson a Barcsi Gőzmalom és Téglagyár Rt, amely azonban már 1917-ben leállította üzemét.126 Téglagyártással volt kapcsolatos a zákányi Breiner-féle malom is, amely Zákánytelep kiépülését segítette elő.127 Ez a telep, amely 1906 óta létesült, 1925-ben szeretett volna különválni az anyaközségtől. Zákány belterületén ekkor 5 36-án laktak 90 házban, s ezen a telepen 653-án éltek 120 házban. A KT-lap szerint 1925- ben a gőzmalomban 60 lóerős gép dolgozott és 16 munkás, a vele kapcsolatos gőztéglagyárban pedig 14 munkás végzett állandó munkát.128 E malmok közül több, súlyos nehézségekkel küzdve az 1920-as években bezárta kapuit. A malomipar súlyos váltságát elsősorban a kismalmok érezték meg. 1923-ban a vámőrlő malmok tulajdonosai közösen tiltakoztak a rájuk kivetett őrlési adó ellen. A közélelmezési miniszter, akit népes küldöttségek ostromoltak, kijelentette, hogy az állami tisztviselők ellátása miatt szüksége van a )o%-os őrlési adóra.129 A molnárok azonban igazságtalannak érezték ezt az új 233
