Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között

Károly kékfestő gyára, amelyet 1905-ben létesítettek. Ezen kívül Farkas Jenő kékfestő gyárát kell megemlítenünk Kaposváron, amely 1864-ben alakult. A Schwarcz Testvérek és Társa villanyerőre berendezett kékfestőgyár alapítási éve 1918 volt és Kaposváron működött. E gyárakban 5-7, zömében betanított munkás dolgozott.88 - Az 1925. évi KT lapokban feljegyzett adatok szerint a megye különböző részein több kékfestő üzem is volt.80

A legnagyobb gyár e nemben Rózsa János kelmefestő és vegytisztító gyára volt Kaposváron, amely 1902-ben alapult. A cégtulajdonos az Ipartestület alel- nökeként az iparos társadalom minden megmozdulásában részt vett, a gyáráról a helyi sajtó többször megemlékezett. A gyáros Németországban, Franciaországban és Svájcban szerezte szaktudását, és külföldről szerezte be festékeit. - 1905- ben bővítette ki és fejlesztette gyárrá üzemét, amely 2500 n-öl területen épült. 1926-ban 50 lóerős gőzgéppel és villanygenerátorral dolgozott, a legmodernebb vegytisztító és festő gépei voltak. Piaca az egész országra kiterjedt.911

A ruházati iparnak Somogybán ez idő tájt még nem volt nagy tere. 1910 és 1920 között 6,3%-os növekedés mutatható ki az iparág dolgozóinak számában, ugyanakkor, amikor Dunántúlon 5,9, az országban pedig 4,3%-os volt a dolgozók számának a növekedése. Ebben az iparágban elsőként említjük meg a megye egyetlen cipőgyárát, amely ekkor Neumann és Bienenfeld cég utódaként

1913- ban, ennek gépeivel létesült: Szigetvári Cipőgyár Rt néven. A cég igazgatósági tagjai között megtaláljuk a Bienenfeld család tagjait. A cég azonban még

1914- ben felszámolás alá került és 1924-ben törölték a céglajstromkönyvből.01 A Neumann-féle vállalkozás azonban tovább élt, mert 1927-ből a gyáripari alcsoport-összesítés foglalkozik a Neumann Lipót cipőgyárral Szigetváron. A céget 1880-ban létesültként tartották számon, amely 1885 óta egy tulajdonos kezén volt. 1927-ben két gyárvezető, 35 férfi és 15 női szakmunkás dolgozott a gyárban.02 A KT adatai szerint 1925-ben 20 munkás dolgozott a Neumann-féle cipőgyárban és egy 4 lóerős benzinmotor szolgáltatta a szükséges energiát.93

Meg kell még említenünk, hogy a Turul Cipőgyár Rt budapesti cég Kaposváron fióktelepet létesített, amely azonban valószínűleg kereskedelmi cég lehetett és 1923-tól 1931-ig működött Kaposváron.94 A budapesti Hungária Cipőgyárnak és Kereskedelmi Rt-nek pedig már 1922-től volt fiókja Kaposváron.00

A ruházati iparhoz tartozik még a szabóiparnak egyetlen gyárüzemeként szereplő vállalata is: a Székely Ármin fiai kaposvári cég, amely 1862-re tette alapításának esztendejét.1'1'

Somogybán a legnépesebb iparág az élelmiszeripar volt, ami a megye agrárjellege miatt egészen természetes. Ebben az iparágban dolgozók száma 1910 és 1920 között 6,9%-kal nőtt a megyében, ami annál feltűnőbb, mivel Dunántúlon ez a növekedés mindössze 3,3%-os és az egész országban pedig o,i°/o-kal csökkent a dolgozók száma.

Ez az ipari főcsoport roppant sokrétű volt. A malomipar volt a legszámosabb üzemmel rendelkező iparág, bár a malmok nagy része nem volt gyári jellegű. Mivel azonban ebben az iparágban - sok vonatkozásban - azonos problémái voltak a kis- és a gyári malmoknak, ezért az alábbiakban megkísérjük ennek az iparágnak történeti fejlődését egységben áttekinteni.

Somogybán, a hajdani számtalan kis vízi- és szárazmaion helyét a háború végére már nagyrészt gőzmalmok és hengermalmok foglalták el, de azért az előbbiek sem szűntek meg teljesen, sőt számban felül is múlták a nagyteljesítőképes230