Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Tóth Tibor: A szarvasmarha fajtaváltás Somogyban a századfordulón

két-két és fél évtizedében. Vizsgálódásainkat főként a too holdon felüli gazdaságokra igyekeztük koncentrálni, miután a 100 holdon aluli üzemekben lejátszódott folyamatok inkább közismertek. Az elmondottakból kiderül, hogy a kétféle üzemtípus között - mert a birtokmegoszlást nagyjából jellemzőnek vehetjük az üzemi szerkezetre vonatkozóan is - a tenyészcélokat illetően eltérő elképzelések érvényesültek. Azt is láttuk, hogy ezek az eltérő célok leginkább a o-ioo holdas, illetve az 1000 holdon felüli gazdaságokban érvényesültek. Az persze nem kétséges, hogy a hármashasznosítás-háromféle hasznosítás párhuzamában, különösen az utóbbi esetében tiszta megvalósulással alig-alig találkozunk, de maga Hensch is alapvető munkájában e típuson belül egy sor átmeneti formát is szükségesnek látott megkülönböztetni. Azt is tudjuk, hogy a nagybirtok egy jó része Somogybán sem élt lehetőségeivel, de az előttük álló fejlődés útját változatlanul a többi, náluk fejlettebb nagybirtok jelölte meg.

Amit elmondottunk, az természetesen nem jelentheti a népies és a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés egymástól való merev elválasztását — a kapcsolatok sokirányúságára már sokszor utaltunk -, de nem jelentheti a kettő merev szembeállítását sem. Fejtegetéseink egyik legfontosabb tanulságát éppen abban látjuk, hogy a tenyésztői elvek és célok felderítése a kétféle üzemtípus gyakran megfogalmazott szembcállása helyett inkább a párhuzamos egymás mellett élés lehetőségeire mutatott rá. A történeti fejlődés eredményeként létrejött üzemszervezet, melynek legjellemzőbb, legmeghatározóbb komponensei a „szélső” üzemcsoportok voltak, megmutatta egyúttal ennek a koegzisztenciának az értelmét is, amelyben a népies tenyészetek tejtermelő szerepén túl a nagyüzemek tenyész- anyag-nevelésének a szakosított hústermelésben elfoglalt gazdaságos eredményeinek, de - korántsem mellékesen - a tejgazdaságnak is egyaránt helye volt. Azt viszont, hogy bármely üzemtípus a reá háruló feladatoknak milyen sikerrel felelt meg, hogy funkcióját milyen mértékben tudta betölteni - úgy hisszük - az nem az egymással való szembeállítás, összehasonlítás segítségével dönthető el, hanem mindenkor a saját lehetőségek és az elért eredmények következetes kon- frontálásával, mindenkor szemelőtt tartva természetesen az egyes kategóriáknak a társadalmi termelés egész rendszerében elfoglalt helyét és az abban játszott szerepét.

208