Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Tóth Tibor: A szarvasmarha fajtaváltás Somogyban a századfordulón

biztosítását. Kiemelve néhány hasznosításra vonatkozó arányszámot a II. sz. táblából, a következő kép tárul elénk.

0—100

100—200

200—500

500—1000

1000—

Növendék- és tenyészbika

magyar szürke

1,3%

1,0%

1,1%

0,5%

1,2%

piros tarka

1,9%

9,3%

8,5%

4.0%

2,5%

borzderes

4,3%

—

—

—

3,0%

egyéb

1,4%

6,2%

2,2%

1,2%

4,3%

Tenyész- és fejőstehén

magyar szürke

63,4%

7,0%

12,9%

2,1%

5,90/o

piros tarka

49,1%

25,4%

25,9%

18,6%

17,50/„

borzderes

66,2%

16,7%

—

30,0%

37,2%

egyéb

57.9%

30,0%

14,5%

4,5%

29.8%

igaállomány

magyar szürke

9,3%

86,4%

83,2%

88,0%

78,9%

piros tarka

17,1%

37,1%

40,4%

44,3%

57,8%

borzderes

9,1%

61,1%

100,0%

70,0%

33,3%

egyéb

6.9%

39,4%

74,1%

81,6%

50,5%

Hízóállomány

magyar szürke

—

—

1,3%

7U%

6,9" 0

piros tarka

1,3%

2,4%

5.6%

14,1%

14.9%

borzderes

1,0%

—

—

—

0,6%

egyéb

0,1%

—

—

—

0,7%

A fenti összeállításban

szereplő

számokat

a 11. sz.

tábla megfelelő róvataiból választottuk ki, és az egyes birtokcsoportok állományaiban adott részarányokat mutatják. A táblázatban igyekeztünk azokat a számsorokat egymás mellé állítani, melyek a trágyatermelésben adott nyereség kivételével a legfontosabb hasznosítási irányokat jelzik. Mint látjuk, összeállításunkban csak viszonyszámok szerepelnek . Az ezekből megalkotható konzekvenciák nyilván módosulnak a számszerű vizsgálat alapján, az állomány továbbtenyésztésében, fejlesztésében követhető cél meghatározása szempontjából azonban eredményesebbnek látszik az arányszámok értelmezése, miután így derül fény leginkább a hasznosítás lehetőségeire egyes fajtákon belül, és így látjuk leginkább megrajzolhatónak az egyes fajták strukturális változtatásának lehető irányát is.

A futólagos áttekintés is igazolja azt a fenti megállapításunkat, hogy a too holdon aluli birtokok alapvető gazdasági lehetőségeiktől meghatározottan a többes hasznosítás tenyészcélját igyekeztek mindenképpen megvalósítani. Anélkül, hogy közismert dolgokat ismételgetnénk, a II. sz. tábla számszerű adatain túl a fenti táblázat is meggyőz bennünket a piros tarka vonal hegemóniájáról nemcsak a tenyész- és fejőstehén állomány súlyát illetően, hanem jelzi ezt a többi fajtához viszonyított tarka ökör részesedés is. A ioo hold alatti magyar tehén- és ökörarány - noha éppen fordított helyzetet feltételeznénk, megállapításunkat ugyan látszólag kontraindikálja, a számszerű vizsgálat azonban - kitűnő- leg a II. sz. táblából - igazolja feltevésünket.

204