Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban, a kiegyezés előtti években
Ezzel a nagyfokú értetlenséggel és közönnyel, a népoktatás bomlási folyamatával ellentétben azonban - időszakonként a 40-es évek mozgalmasságát idézve - egyre erőteljesebben bontakozott ki a magyar kultúra felemeléséért, a művelődésért folyó küzdelem. A korlátozott politikai cselekvés a „nemzeti bajok orvoslásának eszközét” a „helyes nevelésben” vélte megtalálni. A nevelésbe, az értelem kiművelésébe mint az emberi felemelkedés lehetőségébe vetett hit azzal a meggyőződéssel párosult, azzal a liberális politikai programmal, hogy a polgárosodásnak és az önállóságnak, azaz a nemzeti felemelkedésnek a műveltség kiterjesztése a feltétele. Ennek a politikai programnak az alapját a kapitalizálódó uralkodó osztályoknak az a felismerése jelentette, hogy az eredményesebb gazdálkodás feltétele még a mezőgazdaságban is a jobb - a műveltebb - munkaerő alkalmazása. Ez magyarázza a természettudományos és gyakorlati műveltség elterjesztésének, a „gaz- dászati ismeretek” tanításának egyre gyakrabban hangoztatott követelését is; ez a háttere az OMGE 1863-ban meghirdetett programjának/' Az itt vázolt törekvésekből bontakozott ki - az egyházak erősödő tiltakozásától, növekvő szembenállásától kísérve - az a közoktatási koncepció, amely a vallási neveléssel, az egyházi iskoláztatással szemben az okszerű ismeretek tanítását, s ennek megfelelően az elemi oktatás reformját, kötelező érvényű - állami - kiterjesztését; az alap- és középfokú szakképzés megvalósítását és a parasztság öntevékeny művelődésének támogatását sürgette. A 60-as években megalakuló olvasókörök, művelődési egyletek sora jelzi, hogy ezek a követelések találkoztak az önmagára ébredő parasztság spontán művelődési igényével, útkereső próbálkozásaival, de a kialakuló munkásosztály kulturális törekvésével is. A kiegyezés létrejöttével kerülhetett végre napirendre „az új, egységes, az államtól irányított iskolarendszer megalapozása, a tanügyi igazgatás és szervezet, továbbá, az iskolai oktató és nevelő munka számos kérdésének a megoldása, általában a polgári köznevelés kiépítése.”0 A megvalósítás mértéke, a végrehajtás ellentmondásai ugyanakkor gazdasági-társadalmi fejlődésünk korlátozott voltára, s ellentmondásosságára utalnak. II. i. A MEGYE GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, POLITIKAI ÉS MŰVELŐDÉSI VISZONYAI A feudális gazdasági és társadalmi kötöttségek felszámolása viszonylag gyors, dinamikus fejlődést indított el Somogy megyében is. Erről tanúskodik a lakosság számának erőteljes növekedése az 1860-as években. (1857: 251 926; 1869: 288852). A nagybirtok átalakulásának segítésére, „az ipar és gazdászat előmozdítására” 1860-ban létrejött Somogy megyei Gazdasági Egyesület tevékenysége nyomán megélénkült a hitelélet; a kereskedelem és a közlekedés fejlesztését szolgáló megyei intézkedések születtek, és megindult az ipartelepítés/ „Megyénk e pillanatban azon kellékekkel bír, melyek a hitel biztosítására, a mezei gazdaság szilárdítására, s így az anyagi jólét előmozdítására minden művelt nemzeteknél okvetlen szükségesnek mutatkoznak” - mondta a megyei viszonyokat elemző beszédében Mérey Károly főispán a tisztiszék 1862. május 5-én tartott nyilvános ülésén.' ŐS
