Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Simonffy Emil: Földművelési rendszer Somogy megye északi részén 1728-ban

A megoszlás százalékban:

összes h e

három- n y 1 y s

két- 0 m

é g

egyá s ú e k b

egyéb e n

Örökös jobbágy

60,2

82,6

57,3

—

55,4

Szabadmenetelű jobbágy

26,1

6,7

28,7

85,2

28,0

Jobbágy (nem meghatározott)

1.7

3,2

1,2

—

3,3

Zsellér

io,7

6,5

•i,9

—

•3,3

Egyéb (szabados, mesterember, nemes stb.)

1.3

1,0

0,9

14,8

—

Tehát az összeírt háztartásfőknek alig valamivel több, mint egy tizede tartozott a zsellérek közé és 88 százaléka telkesjobbágy volt. A háromnyomásos falvakban viszont csak hat és fél százalék a zsellérek aránya, a kétnyomásosak- ban pedig közel 12 százalék. Egy háromnyomásos faluban átlagban 1,4, a két- nyomásosakban pedig három zsellércsalád élt. A zsellérek aránya a kétnyomásos falvakban akkor is magasabb, ha külön vesszük számításba a hat ötven háztartásnál nagyobb helységet. Ebben a hat nagy helységben a zsellérek aránya 17,1 százalék, a többi kétnyomásos helységben 9,6 százalék.

A szántóföldek minőségére a terméseredményekre vonatkozó megjegyzésekből következtethetünk. Egy pozsonyi mérő elvetett mag után nyertek:

összes

h

három- n y 0 e 1 y

két- m á s é

egys ú g b

egyéb e n

Két mérőt

9

I

5

2

i

Két-három mérőt

54

•3

40i

Három mérőt

6

2

4Három-négy mérőt

• 5

2

12i

Négy mérőt

IiKét kétnyomású és tíz egyéb helységben nem jegyezték fel az összeírok a terméseredményeket. A kétnyomású falvaknak valamivel nagyobb hányada esik a három vagy annál több mérőt termő falvak sorába, lényeges különbséget azonban nem lehet megállapítani, különösen ha tekintetbe vesszük a közölt termés- eredmények megbízhatatlanságát.

Érdekes problémaként jelentkezik, hogy a gabonán kívül milyen termékek jelennek meg a szántóföldeken. Összeírásunkban csak a kukoricáról, kenderről és lenről történik említés. Az összeíróbiztosok tudósítása szerint a vizsgált területen 1728-ban a következőképpen termeltek kukoricát:

28