Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Simonffy Emil: Földművelési rendszer Somogy megye északi részén 1728-ban
FÖLDMŰVELÉSI RENDSZER SOMOGY MEGYE ÉSZAKI RÉSZÉN 1728-BAN SIMONFFY EMIL A földművelési rendszerek, a határhasználat XVII-XVIII. századi alakulása az utóbbi másfél évtizedben mezőgazdaságtörténeti kutatásunk érdeklődésébe került,1 és T. Mérey Klára kitűnő tanulmányában még 1962-ben felvázolta a földművelési rendszerek Somogy megyei fejlődésének fő vonalát.2 Mégsem lesz talán érdektelen, ha ezt a kérdést - bár csak a megye területének egy részében - az 1728. évi adóösszeírás alapján részletesebben megvizsgáljuk. Az 1728. évi összeírás fennmaradt Somogy megyei - valószínűleg második - kötete3 a Vörs-Felsőzsitfa-Nikla-Kiskorpád-Kaposvár-Kapospula vonaltól északkeletre fekvő helységeket tartalmazza.4 Ezen a kereken 2723 km2 nagyságú területen Kováts Zoltán becslésének középértéke szerint mintegy 34-35 ezer lakos élt a XVIII. század második évtizedében.5 1728-ban a vizsgált területen 97 helységet írtak össze, de ezek közül Siófok belsősége Veszprém megye területén feküdt, csak a foki határ Sió jobb parti része tartozott Somogy megyéhez. A 96 lakott hely közül tíz még nem szerepelt az 1720. évi országos adóösszeírásban,6 bár három - Balatonszentgyörgy, Kiskorpád és Miklósi - más 1699-1720. évi összeírások szerint lakott hely volt.7 Ugyanezekben az összeírásokban még kilenc olyan helység szerepel, amelyek - legalábbis időszakosan lakottak voltak, de sem az 1720-as, sem az 1728-as országos adóösszeírásokban nem találhatók.8 Kováts Zoltán becslése szerint azonban e helységekben mindössze 800-900 lakos élhetett, legnagyobbrészt igen apró települések voltak. Az 1720. évi országos összeírásban csak egy olyan helységet találunk - a három zsellér lakta Szántódot -, amelyről 1728-ban nem történt említés. 1873-ig a vizsgált területen még 25 település önálló községgé, Sári Kéthely és Kisalbert Várda községek külterületi lakott helyévé vált.9 Az 1728. évi összeírás is - hasonlóan az 1720. évihez, de annál részletesebben - az adózó háztartások névszerinti összeírása után helységenként általános megjegyzéseket közölt a helység adózó képességének megállapításához szükséges tényezőkről, ennek során történt említés a szántóföldek minőségéről, termékenységéről és használatának módjáról. A továbbiakban e megjegyzések alapján vizsgáljuk meg a különböző földművelési rendszerek elterjedését Somogy megyének azon az északi részén, amelynek helységeit e kötet tartalmazza. A 97 összeírt helység közül 13-ban nem tudtuk egyértelműen megállapítani, hogy 1728-ban milyen földművelési rendszer szerint művelték meg szántóföldjeiket. Négy helység - Kéthely, Lengyeltóti, Öreglak és Somogysárd - szö119
