Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében
A tulajdonviszonyok megoszlása mellett számunkra - többek között — a birtokok forgalmi viszonyai is - jellemző - jelentőséggel bírnak. Tanulságos ilye- ténképp a megye hitbizományi birtokainak az összevetését is elvégeznünk a két jelentős összeírás alapján: Hitbizományi birtokok 1895 1935 a) Házi kezelésben 103 204 kh 91 604 kh Szántó 37 331 kh Kert, szőlő 470 kh Rét, legelő 18 219 kh Erdő, nádas 35 203 kh Nem termő 11 981 kh b) Haszonbérletben 100 371 kh 50 120 kh Szántó 50 001 kh Kert, szőlő 455 kh Rét, legelő 22 870 kh Erdő, nádas 22 242 kh Nem termő 4 803 kh összesen: 203 575 kh 141724 kh Ebből nem termő 16 784 kh 13 267 kh E táblázat néhány számsora is arról győzött meg bennünket, hogy a mezőgazdaság hitele jóval nagyobb volt a század végén, mint a 30-as évek közepén, bizonyítja mindezt a bérleti területek csökkenése, vagy más szóval: a mobil tőkének a mezőgazdaságból való gyors kiszivárgása. Köztudott, hogy a birtokok egyrésze — gyakorlatilag — elidegeníthetetlen, vagy megfordítva: megszerezhetetlen volt hazánkban. Megyénkben a 4%-os átlaggal szemben, a 17%-os megyei hitbizományi részesedés, a legnagyobb volt az országban. Minden túlzás nélkül elmondható e birtokokról: rosszul történő kihasználtságuk, primitívebb gazdálkodásuk, nem egy helyütt - szinte - e birtokok voltak a kihasználatlanság prototípusai. Elég ránézni - egyebek között - a hit- bizományok saját kezelésében és bérletében lévő üzemeiben az 1895-ös művelési ágazatokra — tételünket igazolandó! De kiderül mindez az 1935. évi művelési ágazatok vizsgálatából is. A szabadforgalmú birtokok megoszlása szinte minden ponton és ágazatban kedvezőbb volt a megyei átlagnál, míg a kötött forgalmú birtokoknál, mindennek épp az ellenkezőjét tapasztalhattuk, a kapott számok alapján - szinte — egy másfélszázaddal korábban is korszerűtlennek tűnő képet alkothattunk magunknak az effajta gazdaságokról. De meggyőz bennünket az elmondottakról a holdankénti tisztajövedelem aránytalansága is, maga az a körülmény, hogy a megye kötött állapotú birtokharmadára alig valamivel több, mint az ötödé esett a kataszteri tisztajövedelemnek, bár azzal tisztában voltunk, hogy a kötött forgalmú birtokoknak a megyében csaknem az 50%-át tették ki az erdők és a legelők, amelyeket így - természetszerűleg - mindig a legalacsonyabb tiszta jövedelmű osztályokba soroltak. 2^9
