Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
A kaposvári malom a háborús évek alatt korántsem küzdött olyan méretű nyersanyaghiánnyal, mint a cukorgyár. Sőt kapacitásának a kihasználása 60%- ról 85°(i-ra emelkedett: 1939- ben 1079 vagon gabonát, 1940- ben 1494 vagon gabonát, 1941- ben 1528 vagon gabonát, 1942- ben 1350 vagon gabonát, 1943- ban 1127 vagon gabonát őrölt meg.1“1 Mivel a gabonaőrlemények mellett mindjobban szóhoz jutott a kukoricaliszt, rozsmalmát 1939-ben kukoricaőrlésre szereltette át. A háború második évében kormányrendelet egységes típusú liszt őrlését vezette be, ami a malom rentabilitása szempontjából előnyösnek bizonyult. Ugyanakkor a búza vásárlását hatósági engedélyhez kötötték. A kaposvári malom egy ideig csak 50 holdon aluli gazdáktól vásárolhatott gabonát, ami az üzem fenntartását veszélyeztette. A gabonavásárlási korlátlan koncessziót csak 1941-ben kapta meg, amikor a Közellátási Minisztérium sürgetésére az ún. tanúsítványos zsidó alkalmazottakat elbocsátotta.155 A kaposvári malom a háború végéig, mint a Hombár főbizományosa működött és így őrleni való gabonával megfelelően el volt látva. A malom gépi berendezésében a háború alatt semmiféle korszerűsítés, beruházás nem történt, a technikai színvonal stagnált. A jövedelmezőség pedig megengedte volna a fejlesztést. A hatósági liszt őrlése ugyan kisebb haszonnal járt, de annál nyereségesebbnek bizonyult a borsóhántoló üzem, mely 1941-ben 300000 P és 1942-ben 359000 P-t jövedelmezett.155 A borsóhántoló üzem nyersanyagszükségletét termeltetési szerződések útján biztosították.1,7 A kaposvári malom dolgozóinak a létszáma a nagyobb foglalkoztatottság következtében a háborús években szintén emelkedett. Az üzemi tisztviselők száma 1943 végén 14 főről 23 főre, az állandó munkásoké pedig 76 főről 108 főre növekedett. A melléküzemek a világháború alatt a várakozásnak megfelelően működtek. A jéggyár működési területe kibővült, mert az igazgatóság a Somogy megyei Takarékpénztár jéggyárát és a vele kapcsolatos Erzsébet gőzfürdőt a Pénzintézeti Központtól 1940-ben 60 000 pengőért megvette. A jéggyár berendezését a kaposvári malomba szállították be. Az Erzsébet gőzfürdőt pedig évi 2000 P-ért bér- beadták.1'18 A szénsavgyár kedvező eredménnyel dolgozott. Evenkint 9 vagon szénsavat állított elő. Gyártási időszaka február i-től szeptember végéig tartott. A szénsavkartellel korábban kötött megállapodását 1941-ben további öt évre meghosszabbította.1“9 Az üzem nyeresége évenkint 45-50000 P körül mozgott.A szénsavgyártás a cukorkampány alatt rendszerint szünetelt. A melléküzemek közül a legnagyobb fejlődést a Helios konzervgyár érte el. Paradicsompüré gyártmányainak jó minősége a külföldi piacon nevét rövid idő alatt ismertté tette. Az 1939-ben előállított 1726 q paradicsom konzervét nemes valuta ellenében teljes egészében Angliában és a skandináv államokban értékesítette.160 Külkereskedelmi kapcsolata a világháború kiterjedése miatt 1940- ben Angliával megszakadt. Így exportja a világháború végéig Németországra, Norvégiára, Svédországra. Belgiumra és Szlovákiára korlátozódott.161 A Helios 1940-ben bevezette a „ketchup” (ivó paradicsomlé) és a pap- rikapüré gyártását, melyet „elixir” néven hozott forgalomba. A gyár 1941-ben a korábbi évek szerény eredményei után 200000 P nyereséget ért el. 1942-ben 240
