Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
cukorválság legjobban azokat a répatermelő országokat érintette, melyek kiviteli feleslegeket termeltek. Az európai államok között Magyarország Csehszlovákia mögött e tekintetben a második helyen állt, mivel termelésének 41,5%-át exportálta.51 A cukorválság a kaposvári gyárat is érzékenyen sújtotta. Exportja veszteségessé vált. A veszteséget azonban a belföldi értékesítés javulása ellensúlyozta.’2 A gyár répafeldolgozása az infláció megszűnése óta mindinkább növekedett: 1925-ben 10072, 1926-ban 10294, 1927-ben 12861 és 1928-ban 13 600 vagon répát dolgozott fel. Az évenkénti cukortermelés 150-160000 q között mozgott. Bár a cukorgyártás tetemes költséggel járt, a vállalat ennek ellenére minden évben bőségesen megtalálta a számítását. Csak egy üzletév eredményét tekintve, a kaposvári üzem 1928-ban 13 231 125 P értékű cukrot, szörpöt, nyers és szárított répaszeletet állított elő. A gyártott áruk értékét 3,601,246 P cukoradó, 4,941,367 P répabeváitási ár, 141,104 P répabeszerzési költség, 76,813 P segédanyagok ára, 1,405,777 P eladási jutalék, 10,166,307 P terhelte. Ezenkívül még 2630611 P egyéb gyártási költség és üzemi kiadás merült feL Mindezek figyelembevételével a gyár 634 212 P tiszta nyereséget ért el úgy, hogy a budapesti központ költségeihez 80 000 pengővel járult hozzá, a gépi berendezés értékéből 454692 pengőt leírt és 217430 pengőt értékcsökkenési tartalékba tett. Meg kell még említeni, hogy a kaposvári gyárnak az erőtelep árameladásai 185 000 P bevételt hoztak. A gyártelek hozama 9000 P, a malom által fizetett haszonbér pedig 5000 P volt.53 A Mezőgazdasági Ipar Rt. kaposvári malma az ellenforradalmi rendszer első éveiben a cukorgyárhoz hasonlóan nyersanyag- és szénhiánnyal küzdött. Az ország gabonaimportra szorult. Szabad gabonaforgalomról tehát nem lehetett szó. A kaposvári malom állami megbízás alapján bérőrlést végzett, ami a kapacitást korántsem kötötte le. A vállalat pedig a malmot exportra alapozta. De az egész magyar malomipar ilyen jelleggel épült ki. A monarchia széthullásával az évi 65 millió q gabona megőrlésére képes magyar malmok piacaikat elvesztették. Ausztria és Csehszlovákia behozatali korlátozásokkal csökkentették a magyar liszt exportját.51 A vállalat az iparág helyzetében történt gyökeres változás ellenére bízott a kaposvári malom jövőjében, mert a válságba került fővárosi nagy malmokkal szemben a kaposvári malom bizonyos helyzeti előnyökkel rendelkezett. Nyersanyag ellátása 1921-től kezdve erősen megjavult. Gabonával bőven el volt látva. A Futura részére teljesített szerződéses őrlés mellett már kereskedelmi őrlést is végezhetett. A vállalat a malmot 1923-ban a foglalkoztatottság emelkedésének a reményében megnagyobbíttatta, magasőrlésre rendezte be és őrlési kapacitását napi nyolc vagonra emelte. Mikor a malom 1924. július 15-én teljes rendelkezési szabadságát visszanyerte, megkezdte őrleményei egy részének az exportálását. A kedvező üzletmenet a Mezőgazdasági Ipar Rt-t újabb rekonstrukció végrehajtására bírta, mely 1925-ben fejeződött be. Ezzel az őrlési kapacitás napi
