Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
ADATOK AZ EGYKORI DRÁVA-HAJÓZÁSRÓL ÉS ANNAK BARCS FEJLŐDÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL Erdösi Ferenc Ha feltennénk a kérdést megyénk legkülönbözőbb foglalkozású lakosainak, hogy melyik folyó nagyobb, a Tisza vagy a Dráva, a többség a Tiszát nevezné meg. Pedig a vízmérő szolgálat adatai azt bizonyítják, hogy eltekintve az árvizektől, a Dráva a bővízűbb, közepes vízhozama mintegy 6%-kal, kis vízhozama pedig 3,5-ször (!) nagyobb a Tiszánál. Témánk szempontjából az utóbbi adat nagyfontosságú, hiszen ismeretes a tiszai hajózás megbénulása a nyárvégi-koraőszi alacsony vízállás idején. Ahhoz, hogy egy folyón a víziközlekedés jelentős legyen, bizonyos természeti és társadalmi-gazdasági adottságok szükségesek. A Dráva nagy esése miatt, mint hazánk legenergikusabb folyója - különösen a Barcstól nyugatra eső szakaszán - rendkívül gyorsan változtatja medrét, szabályozása ezért komoly műszaki felkészültséget és nagy anyagi ráfordítást igényel. Mégis, amikor az Olaszországban eredő, DK-felé a Dunába tartó folyó iránya az Osztrák-Magyar Monarchia politikai és gazdasági térkomplexumán belüli területi munkamegosztás által indukált anyagszállítási áramlások egyikével egybevágott, aránylag komoly befektetéseket eszközöltek a folyamszabályozási munkákba, hogy lehetővé tegyék a gőzhajózást. Folyami hajózásunk jelenleg legelhanyagoltabb víziútja a Dráva. Néhány év óta magyar-jugoszláv vegyes bizottság munkálkodik a Dráva közös vízhasznosításának tervezetén. A közös vízierőművek létesítésének lehetőségei, a határmenti területek gazdasági (elsősorban ipari) kooperációja mellett a már közösen folyó mederrendezés kapcsán egyre több szó esik szakkörökben a hajózás észszerű keretek közötti beindításáról. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság már üzemeltet a folyón kitűző hajót, partbiztosítási anyagot (követ, rozsét) szállító járműveket, Véleményünk szerint a jövőben kisebb kiránduló hajók indítására, valamint a gyékényesi kavics egy részének víziúton, Jugoszlávián keresztül történő piacra szállítására volna reális lehetőség. Mielőtt a Dráva-hajózás felélesztéséhez hozzáfogunk, hasznos lehet annak múltjával is megismerkednünk. Cikkünknek az a célja, hogy a felkutatható adatok zömének, birtokában bemutassuk a kapitalizmusban kibontakozó Dráva-hajózás méreteit, természeti. társadalmi és gazdasági tényezőit, lehatároljuk főbb történelmi szakaszait, ismertessük kikötőinek funkcióját.
