Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Tóth Tibor: Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban
kodás egyeztethető - az ok nélküli való pofozás, káromkodás pedig éppen ezeknek áj tatosságokkal nem fékezhető.”6' A falusiak közérzetének megromlása'"'1 azontúl, hogy a kizsákmányolás ugrásszerű fokozását mutatta, számukra azt is jelzi, hogy a hasznosság elveit szolgáló igazgatási átszerveződés az uradalom legalsó szintjén is lezajlott, megteremtve ezzel a továbblépés feltételeit. Szó esett az előbb arról, hogy az uradalom vezetésének felső szintjén sajátos problémaként jelentkezett a gyakorlati vezetés hiánya. Ugróczy jószágkormányzósága alatt ezt a hiányt a megbízhatónak ítélt tisztek fokozatosabb igény- bevételével próbálták megoldani. A kerületek megszerveződése - a vezető tiszt irányítása alatt egységesen vezetett úrbéres falu és majorsági üzem együttesére gondolunk - ezt a hiányt még nyilvánvalóbbá tette. Gondoskodni kellett tehát egy olyan státus közbeiktatásáról, amely a sürgető fejlesztést irányítani tudja, és képes legyen egyeztetni a gazdálkodásban nem feltétlenül járatos tulajdonos elképzeléseit az uradalom adottságaival. A sokrétű és nehéz feladat elsőrendű szakembert kívánt, és ezt vélte megtalálni a Rend Dombrády Jánosnak, a Károlyicsalád volt ispánjának a személyében.09 A Dombrády Jánost kinevező okmány, mely az általa gyakorolható jogok és teljesítendő kötelességek 12 pontos foglalata is volt, 1836. november 12-én kelt.70 Az okiratot Grosser János provinciális írta alá, a kinevező hatóság tehát nem az uradalom kormányzója, hanem a földesuraság volt. A kinevezett főtiszttel kapcsolatos általános kívánalom az volt, „hogy a Főigazgatóság tervei, és az egészet tagjaiban összekötő rendelkezései egy olly igazgató, és végrehajtó Tisztségre bizottassanak, melly az uradalom minden vidékeire kiterjedő hatósággal bírván, azokat valójában nem csak igazgatva, hanem végrehajtani is tudja, mindennemű erőt arra úgy alkalmaztatván; hogy a lehetséges legnagyobb tiszta jövödelmek azokból behajtassanak.”71 A feladata tehát hármas volt; irányított, ellenőrzött és végehajtott. A cynosura a tiszttartót egyértelműen alárendelte ugyan a kormányzónak, de azzal a megszorítással, hogy bármilyen jellegű határozat meghozatalában a kormányzó nélküle nem dönthetett. Felelőssége mind személyi, mind pedig dologi ügyekben az egész uradalmat illette. Következésképpen az ő feladata volt megfelelő alkamazottakról gondoskodni, másrészt ,,a’ felveendő munkákról egyéb Tisztek véleményét is ki hallgatván, javallatokat és rendeléseket tenni.” Az intézkedések felelős meghozatala érdekében rábízták a leltárszámadások ellenőrzését, azok összesítését és végül „az egész uradalom tiszta hasznát mutató tábla” elkészítését is. Az adás-vételek kérdésében - a jog általában a Rendkormány, ill. külön megbízatás esetén a kormányzó kezében volt - hatásköre kevésbé volt általános: 100 forinton felüli tranzakciót csak kormányzói assignáció mellett volt szabad teljesítenie. Ezek ellenőrzését a kettős proto- collum-vezetés visszaállítása volt hivatva biztosítani.72 A tiszttartói hatáskör - mint látjuk - némi hasonlóságot mutat az Instructio idevágó részeivel, a különbségek azonban lényegesebbek voltak. A korábbihoz hasonlóan korlátozott volt a tiszttartói részvétel az uradalom kereskedelmi tevékenységében, és változatlanul elenyésző volt a szerepe a számadások irányításában is. Ugyanekkor a majdnem teljes személyi dispozicionális jog, a kizárólagos - bár a korábbi kollektív tiszti vezetés elemeit is őrző - gazdasági joghatóság rendkívül lényeges változást hozott, miután ekkorra az uradalom fejlettsége messze felülmúlta az Instructio korának viszonyait. A tiszttartó kinevezésével egyidőre esett a már fentebb említett kormányzóváltozás is: a hirtelen elhunyt Ugróczy Ferenc helyét a nála sokkal merevebb