Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Tóth Tibor: Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban

kodás egyeztethető - az ok nélküli való pofozás, káromkodás pedig éppen ezek­nek áj tatosságokkal nem fékezhető.”6' A falusiak közérzetének megromlása'"'1 azontúl, hogy a kizsákmányolás ugrásszerű fokozását mutatta, számukra azt is jelzi, hogy a hasznosság elveit szolgáló igazgatási átszerveződés az uradalom leg­alsó szintjén is lezajlott, megteremtve ezzel a továbblépés feltételeit. Szó esett az előbb arról, hogy az uradalom vezetésének felső szintjén sa­játos problémaként jelentkezett a gyakorlati vezetés hiánya. Ugróczy jószágkor­mányzósága alatt ezt a hiányt a megbízhatónak ítélt tisztek fokozatosabb igény- bevételével próbálták megoldani. A kerületek megszerveződése - a vezető tiszt irányítása alatt egységesen vezetett úrbéres falu és majorsági üzem együttesére gondolunk - ezt a hiányt még nyilvánvalóbbá tette. Gondoskodni kellett tehát egy olyan státus közbeiktatásáról, amely a sürgető fejlesztést irányítani tudja, és képes legyen egyeztetni a gazdálkodásban nem feltétlenül járatos tulajdonos el­képzeléseit az uradalom adottságaival. A sokrétű és nehéz feladat elsőrendű szak­embert kívánt, és ezt vélte megtalálni a Rend Dombrády Jánosnak, a Károlyi­család volt ispánjának a személyében.09 A Dombrády Jánost kinevező okmány, mely az általa gyakorolható jogok és teljesítendő kötelességek 12 pontos foglalata is volt, 1836. november 12-én kelt.70 Az okiratot Grosser János provinciális írta alá, a kinevező hatóság tehát nem az uradalom kormányzója, hanem a földesuraság volt. A kinevezett főtiszt­tel kapcsolatos általános kívánalom az volt, „hogy a Főigazgatóság tervei, és az egészet tagjaiban összekötő rendelkezései egy olly igazgató, és végrehajtó Tisztségre bizottassanak, melly az uradalom minden vidékeire kiterjedő hatóság­gal bírván, azokat valójában nem csak igazgatva, hanem végrehajtani is tudja, mindennemű erőt arra úgy alkalmaztatván; hogy a lehetséges legnagyobb tiszta jövödelmek azokból behajtassanak.”71 A feladata tehát hármas volt; irányított, ellenőrzött és végehajtott. A cynosura a tiszttartót egyértelműen alárendelte ugyan a kormányzónak, de azzal a megszorítással, hogy bármilyen jellegű ha­tározat meghozatalában a kormányzó nélküle nem dönthetett. Felelőssége mind személyi, mind pedig dologi ügyekben az egész uradalmat illette. Következéskép­pen az ő feladata volt megfelelő alkamazottakról gondoskodni, másrészt ,,a’ fel­veendő munkákról egyéb Tisztek véleményét is ki hallgatván, javallatokat és ren­deléseket tenni.” Az intézkedések felelős meghozatala érdekében rábízták a leltár­számadások ellenőrzését, azok összesítését és végül „az egész uradalom tiszta hasznát mutató tábla” elkészítését is. Az adás-vételek kérdésében - a jog általá­ban a Rendkormány, ill. külön megbízatás esetén a kormányzó kezében volt - hatásköre kevésbé volt általános: 100 forinton felüli tranzakciót csak kormány­zói assignáció mellett volt szabad teljesítenie. Ezek ellenőrzését a kettős proto- collum-vezetés visszaállítása volt hivatva biztosítani.72 A tiszttartói hatáskör - mint látjuk - némi hasonlóságot mutat az Instruc­tio idevágó részeivel, a különbségek azonban lényegesebbek voltak. A korábbi­hoz hasonlóan korlátozott volt a tiszttartói részvétel az uradalom kereskedelmi tevékenységében, és változatlanul elenyésző volt a szerepe a számadások irányítá­sában is. Ugyanekkor a majdnem teljes személyi dispozicionális jog, a kizáróla­gos - bár a korábbi kollektív tiszti vezetés elemeit is őrző - gazdasági jogható­ság rendkívül lényeges változást hozott, miután ekkorra az uradalom fejlettsége messze felülmúlta az Instructio korának viszonyait. A tiszttartó kinevezésével egyidőre esett a már fentebb említett kormány­zóváltozás is: a hirtelen elhunyt Ugróczy Ferenc helyét a nála sokkal merevebb

Next

/
Thumbnails
Contents