Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Tóth Tibor: Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban
leütéseit és javaslatait. Ugróczy és a számtartó már ezek birtokában tarthatta meg a tisztiszéket és határozhatott a következő két-három hétre vonatkozóan.51 Amint a fentiekből megítélhettük, a kerületek élén álló tisztek a kiadott rendszabások alapján - a tisztiszékek általános direktívái csak keretrendelkezések voltak - szabadon gazdálkodhattak. A szakember állandó ellenőrzését is jelentő tiszttartói hatáskör megszüntetése tovább erősítette a tiszti gazdálkodás függetlenségét; a differenciált negyedévi és évvégi számadási rendszer - úgy látszott - biztosítja a gazdálkodás elégséges ellenőrzését. A fent hivatkozott megjegyzés mellett ide iktatnánk most még egy utasítást, amely - véleményünk szerint - a tiszti kötelességeknek az egyik legalaposabb sommázatát adta: „Minden Tiszt Urak a’ Gazdaságnak minden ágait nem bízván azt általlyában alattvalóikra maguk szemmel tartsák, és mindenféle munkát maga idejében megtétetni el ne mulasszanak; úgy a’ tett rendeléseket mindenkor pontosan végrehajtani iparkodgyanak, és a’ béadandó jelentésekben a’ dolgot maga valóságában tegyék ki: t. i. a’ végbe vit- teket, végbevitteknek, a’ hátra maradiakat pedig hozzá tévén okát hátralévőnek írják; végre a’ tett rendelések szerint a’ napló könyvet vagyis diáriumot vezetni el ne mulasszák, hogy szükség ideiben azt mindenkor elő mutathassák.”’?2 Ahhoz, hogy a tiszti vezetés kívánt hatásfoka elérhető legyen, a szerkezeti körvonalak felrajzolása mellett a kerületek belső rendjét is szabályozni kellett. Ennek érdekében a korábban meglehetősen kiterjedt kerületeket ésszerű módon feldarabolva, új tiszti székhelyeket alakítottak ki. így a göllei kasznár keze alól leválasztották a hetényi ispánságot, majd Pétsi Ferenc 1828-as javaslata alapján elkülönítették az öszödi gazdaságot is - a mernyei számtartó időszakos ellenőrzésének a meghagyásával.53 Minden kerületbe, a vezetőtiszt alárendeltségébe számadótisztet neveztek ki. A közel felére csökketett göllei gazdaság élén álló kasznár pedig a kerületének irányításán túl a jószágkormányzó gazdasági tanácsosává is előlépett a megszüntetett tiszttartói állás pótlásaként. A tiszti vezetés tovább köny- nyítése és egyúttal ellenőrzése érdekében megkezdték az ellenőri rendszer kiépítését is. Az ellenőrök kötelessége az adott kerület állandó, minden irányú ellenőrzése volt, e munkájukban közvetlenül a jószágkormányzó alárendeltségében tevékenykedtek. Kisebb kerületekben rendszerint a tanító kapta ezt a megbízatást,54 nagyobb kerületekben pedig a pajtabírák látták el ezt a feladatot.55 Ez utóbbiak jogköre azonban nemcsak az ellenőrzés volt, hanem esetenként a vezető tisztet is helyettesíthették, azaz alárendeltségük kettős volt. Az ellenőri tevékenység hangsúlyozottan a jószágkormányzó védelme alatt állt. A belső differenciálódással függött össze, hogy a korábbi, 300 forintos kézipénztári készletet 50 forintra csökkentették le.°6 A kissé túlzottnak tűnő apparátus kiépítésének57 az egyik leglényegesebb következménye az volt, hogy megszüntették jóformán a vezető tiszteknek minden hivatali megterhelését, miáltal a tiszt teljes erejét a rábízott kerület szakmai irányítására fordíthatta. Az ebben élvezett független helyzet miatt éppen e ponton jelentkezett a tiszti képzettség problémája. Gyakran panaszolta Ugróczy, hogy a tisztektől nem kapja meg a várt segítséget, sőt egy alkalommal a Hitelre történő hivatkozással tette meg szemrehányását.58 Széchenyi cenki kancelláriájától Mer- nyére szerződött Némethy Imre rövid tájékozódás után a bajok egyik forrását - jellemző módon - így jelölte meg: ,,. ., - és akár ki mit mond, idáiglani szegénységünknek okai Gazdasági Tisztviselőség tetemesebb része a’ tudatlanság és előítéletek örvényébe merültségének egyedüli szüleménye.”59 Már esett szó a tiszti 149
