Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Tóth Tibor: Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban
gondot fordított az ellenőrzésre, s előírta a kerületek rendszeres látogatását és a központi pénztár rendszeres és alkalmi rovancsolását is. A nagyobb, 50 forintot felülhaladó beruhásoknál az adminisztrátornak esak Javaslattételi joga volt, a döntést a Rendkormány saját magának tartotta fenn. Ugyanekkor elrendelték,, hogy az adminisztrátor rendszeres jelentésekben tájékoztassa a provinciálist az uradalom gazdálkodását illető észrevételeiről. Ugróczi személyében, körvonalazott jogkörét is tekintve, először került az uradalom élére olyan ember, aki megfelelhetett a modernizálódó gazdálkodás követelményeinek.30 Mernyére érkezése után hamarosan nagy energiával látott hozzá az igazgatási rend át-, illetve továbbszervezéséhez. Helyének elfoglalása után első dolga érthetően a tájékozódás volt. Az ügyek áttekintése érdekében Kacskovics Mihály ügyvédtől bekérte az összes nála lévő iratot, és a levéltár rendezésébe fogott.30 Intézkedett a főpénztárnak az adminisztrátori lakba történő áthelyezéséről, a tiszttartó és számtartó 1826. december 12-ig visszamenőleg történő elszámoltatásáról, a pénztári kasszának három különböző kulccsal való ellátásáról. Egyidejűleg a fiókpénztárakban lévő kézipénztár ellenőrzését is megszigorította.37 Következő lépésként Ugróczy a kerületek viszonyait igyekezett átfogni. Egy 1827. december 2-án kiadott utasítása a tiszteket felszólította, hogy készítsenek a vezetésük alatt álló kerületek munkaerő viszonyait, a mutatkozó hiányokat, ill. feleslegeket, a pénzügyi helyzetet megvilágító jelentéseket. Intézkedett a kerületek épület-állományának egységes normatívák alapján történő felméréséről is, bekérve ennek kapcsán is a tiszti javaslatokat. Az eddigi éwégi számadásokat a szokott rendszer szerint kérte ugyan, de most már a majorsági és dézsmás bevételek pontos elkülönítésével, szabatos leltárfelvételekkel, a vetőmag- és munkaerőfelhasználás kimutatásával együtt.30 A kerületekben folyó gazdasági munkák ellenőrzését - korábban erről alig esett szó - kívánta szolgálni a tisztek számára elrendelt dispozicionális napló rendszeresítése,39 továbbá egy 1827. december 30- án kiadott rendelete, mely szerint a gazdaságok számadásainak és leltárfelvételeinek ellenőrzését a szomszédos kerületek tisztjeire bízta, azok alkalmi kiküldésével.40 Egy évi tájékozódás után Ugróczy saját hatáskörében, de a Rendkormány jóváhagyásával 1828. december 21-én intézkedett a korábbi számtartási rendszer megreformálásáról is. Mindenekelőtt módosította a számadási határidőket, továbbá az Instructio 18 tabelláját újabb hattal egészítette ki. Újdonság volt, hogy pl. elrendelte az erdők forgalmának pontos felmérését, intézkedett továbbá a robot személyenkénti kimutatásáról és a tervezett forgórendszert előkészítendő, a majorsági táblák szerinti terméskimutatásokról.41 Tovább bővítve a rendszert, 1832-től pedig egy 10 tételből álló leltárszámadást - szalmásgabona, szemesgabona, élelemre valók, italbéliek, birkák, szarvasmarhák, sertések, méhesek, takarmány, készpénz - vezetett be.42 A szerkezeti átalakítással egyidejűleg Ugróczy, a Rendkormány konzervatív tagjainak ellenállását leküzdve, hozzálátott a szükségesnek ítélt tiszti dispo- zíciók végrehajtásához is. 1828. szeptember 21-én bejelentette Kovács Pál dörgi- csei kasznárnak szakmai elégtelenség miatt történő elbocsátását, és az ezt követő áthelyezéseket. Ennek eredményeként a tiszti státusokat teljesen megváltoztatták.43 Az uradalom egészében elfoglalt speciális helyzettel függött össze, hogy külön szabályozták a központi kerület igazgatását, kiterjesztve a számtartó jog147'
