Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Tóth Tibor: Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban
főtiszt, a tiszttartó hatáskörét, mindezt azonban anélkül tette, hogy ezzel a tiszti vezetés fokozódó jelentőségét korlátozta volna. Sőt, és ez ismét novum, rendelkezett a főtiszt helyettesítéséről is. Az pedig, hogy a plenipotenciáriusról említés sem történik - az Instructio még minden adás-vételt az ő hatáskörébe utalt - még inkább az adott tendenciát erősítette. Érthető tehát, hogy a tisztikar növekvő súlya, a gazdaságok belső vezetésében is jelentkezett. 1819. január 31-én úgy rendelkeztek, hogy az adás-vételeket ,,A’ Tiszteknek hatalmukban áll a’ legjobb nyereség reményében megtenni.”29. Ugyanekkor a fentebbi Bolla-féle rendelet után két hónappal már a számlahitelesség kondíciójául egyedül a kerületi számadó tisztek aláírását kötik ki. Az egy- egy kerületet illető eladásoknál-vételeknél, - amennyiben ezt a tiszttartó intézte volna - íratlan szabállyá vált a kerületi tiszttel történő előzetes konzultáció.30 A növekvő jobbágyterhek miatt az úrbéresek csak fellebbezhettek a központhoz, a szerződések, szolgáltatások megállapítása is a kerületi tisztek kezébe került.31 Végigtekintettük a fentiekben az uradalom igazgatásának első két évtizedét. Az eltelt időszak tartalmát vélekedésünk szerint az a folyamat adta meg, amely az egymással esetleges kapcsolatban álló, pusztán az egyszemélyi vezetés és számviteli rendszer által összekapcsolt kerületekből, mint részekből álló uradalmat fokozatosan a gazdasági egységesülés felé vezette, egyúttal megteremtve ehhez a tiszti kollektíva kialakításával a szervezeti feltételek alapelmeit is. 2. A nagyüzemi szervezet kialakulásának kezdetei A korábbiakban szó esett róla, hogy az uradalom és a Rend közötti közvetlen kapcsolattartás családi indítékokból is eredően Bolla Antal plenipoten- tiárius tiszte volt, aki jogköre tételes szabályozást soha nem nyervén, kivételes helyzetet élvezett az uradalomban. A fenti módon és utakon formálódó uradalmi belső rendszer azonban egyre inkább kétségessé tette a vezetésnek ezt a túlhaladott, patriarchális formáját, így a Rendkormány Bolla idős korára való hivatkozással Ugróczy Ferenc lévai rektort cum iure successoris helyettesévé nevezte ki.32 A kinevezés után röviddel Bolla meghalt, és így sor kerülhetett a gazdasági és spirituális felelősségnek alárendelt rendtag, Ugróczy beiktatására. A főtiszt változás az uradalmat váratlanul érintette, így Bolla Márton provinciális beiktató beszédében az új adminisztrátor - az elnevezést később jószágkormányzóra változtatták - jogkörét illetően csak általánosságokban nyilatkozhatott, de az általa megfogalmazottak mégis jelezték a korábbi folyamat eredményét illetve a további fejlődés irányát is.33 Az általa 3 pontban rögzítettek meghatározták az új főtiszt helyét az uradalmon kívüli és belüli viszonyokban egyaránt. Leszögezte mindenekelőtt, hogy az adminisztrátor a provinciális - tehát: nem az adlateratusi testület helytartója, az ő nevében igazgatja „mind a’ Törvényes, mind a’ Gazdasági dolgokat.” E két tevékenységi oldal egyikét a fiscális közreműködésével, a másikát pedig a gazdasági tisztek segítségével irányítja. Ez utóbbit, a gazdálkodást, vagy speciális és alkalomszerű utasításokkal, vagy az elnöklete alatt tartott rendszeres konkurzusokon hozott és mindenkor inprotocollált határozatokkal vezeti. A gyűléseken ő foglalja össze a határozatokat, de a tisztek, esetleg többségi véleményének meghallgatásával és figyelembevételével. A fentieknél nem sokkal mondott többet az egy hónappal később elkészült 24 pontos cynosürä sem.31 Ez a fenti elvek ismételt kifejtése mellett fokozottabb
