Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
Mivel a puszta személynév helyenként rendkívül gyakori a korai magyar középkorban, így ezernél több helynevünk visel személynevet.12 Ide tartoznak a védőszentről elnevezett községek is, mint Szentgyörgy, Szentlászló stb. A neves szentnek az ünnepén született személy a szent nevét is megkapta.13 Ugyanakkor az eseménynevek érdekes történelmi vagy mondái mitológiai elnevezéseket őriztek meg, mint Sárkánysziget, Sárkánykút. . . gyakran Szentgyörgy vonatkozásában is. így megfigyelhető egy bizonyos körben kialakuló névhangulat is, amit a helynévadásnál a természetben történő könnyebb tájékozódás igénye folyásol be erősebben. Általában a jelölt helység nevét a település pusztulása után egy-egy dűlő neve őrizte meg. Hasonló sorsuk volt az építményt jelölő helységneveknek is. A régi Magyarország egyik jellemző sajátsága volt azonban az a névtípus, amely a templomok, kápolnák védőszentjeiből, patrociniumaiból keletkezett.14 Kniezsa István szerint a Délnyugat-Európában nagyon gyakori típustól függetlenül kialakuló magyar típus a XIII. század legelején jelenik meg, de végső kialakulása a XIV. század elejére tehető.15 Győrffy György a XII-XIII. század fordulójára helyezi a típus keletkezését.10 Szerinte azonban a XIII. században lesz a jellemző. Viszont megállapítja, hogy az elnevezés gyökerei a XI-XII. századi oklevelekben gyakran szereplő formulákhoz vezetnek, amelyekben gyakran egyházi adományok a védőszent részére történtek s ilyenkor a birtokos a védőszent volt. így ebben a korban a védőszent neve birtokosnévként válhatott helységnévvé.17 Később, amikor az egyházakat általában azon helység után nevezték, ahol feküdt, a helységnév felvehette birtokosnév funkcióját.18 Az ilyen jellegű Szentgyörgy névadás kialakulásának vizsgálata a korai Szentgyörgy névadás illetőleg a patrociniumok kutatásából hiányzik. A Szentgyörgy névadás Somogy megyei kutatásai csupán felsorolásokra, illetőleg néhány rövid értelmezésre szorultak ezideig. A középkori okleveles gyakorlat adatainak, valamint a pápai tizedjegy- zékek és egyéb írásos források felsorolásainak a felhasználásán kívül összefogla- lóbb jellegű műben Literáti Pbilippó (15 34)19 öt Szentgyörgy névadásos helyet említ Somogy megyében. A XVIII. században Bél Mátyás háromról tud.20 A Széchenyi Ferenc által készíttetett 1802-es megyei térképen már hét Szentgyörgy névadásé helyet tüntettek fel.21 Később a Széchenyi-Rumy-féle összeírásban, viszont hat szerepel.22 Csorba József vármegyei főorvos 1857-ben öt ilyen névadásé helyet dolgoz fel.23 Mintegy évtizeddel később csupán már négy kerül említésre.24 Eny- nyit sorol fel Csánki Dezső is25, míg 1930-ban ismét hat Szentgyörgy nevet viselő helységről tudnak.26 Országos szinten egy 1808-as adatfelmérés szerint a szentekről elnevezett helységek között ötvenkilenc Szentgyörgy névadás szerepelt az első helyen.27 Ha csupán ebből következtetünk vissza, akkor is megállapítható, hogy a XII. század végétől elterjedő György névadás a XIII-XIV. században is igen kedvelt lehetett. Ez megmutatkozik a XVI. századtól kezdődően rendelkezésünkre álló névstatisztikákban. A XVI. század elejétől a XVI. század második feléig terjedő országos névstatisztikákból28 megállapítható, hogy a György név a másodiktól ötödik helyen szerepel átlagban.29 Ugyanakkor a XVI. századtól XVIII. századig szintén az ötödik helyen tűnik fel.30 A névdivaton keresztül a Szent György kultusz hanyatlása is követhető. Debrecenben még a XVIII. században ötödik helyen jelentkező György név a 4
