Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Szakály Ferenc: A babócsai váruradalom 1561-es urbariuma és a babócsai vár 1563-as leltára
Anélkül, hogy itt ennek részletesebb taglalásába bocsátkoznánk, meg kell jegyeznünk, hogy egy telek mögött nem egy jobbágycsalád húzódik meg, hanem annál sokkalta több, így erre a kategóriára nem alkalmazható a családoknál használatos átlagos szorzószám sem. Ugyancsak fel kell hívnunk a figyelmet arra az egyáltalán nem mellékes körülményre, hogy az urbáriumban szereplő helységek, annyi hadjárat, annyi pusztítás, sokuknál annyi menekülés és visszatelepülés után is, meglepően teherbíróképesnek mutatkoznak. Külön is meg kell említenünk Kálmáncsehit, a dunántúli városfejlődés legrejtélyesebb fejezetét. Urbáriumunk szerint 1559-ben és 1560-ban 450 forintos összeget fizetett a várhoz, de summája eredetileg 600 forintra rúgott. Száz forinttal többre, mint a hódoltság másik fontos gazdasági központjáé, a Kálmáncsehinél sokkalta nagyobb lélekszámú Tolnáé. '2 JEGYZETEK 1. Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái. II. Közli: Szalayr László. Pest, 1857. (Monumenta Hungáriáé Historica. Scriptores 3.) 24. 1.: „Terek császár száguldókat bocsáta minden feli, kik mind Szálát, Somogyot, Vas vármegyét, Sopron vármegyét, Tolnát, Pilis vármegyét mind Budáig elígetí, dulatá. Az népet kit levágának, kit elrablónak.” 2. Szulejmán szultán naplója az 1532. évi hadjáratról. Kiadta: Thury József, Török történetírók. I. Budapest, 1893. (Török-magyarkori Történelmi Emlékek. Írók 1.) 352. 1.: [1532. júl. 25.] „Állomás Babócsa vára mellett. Ma a janicsárok dísz-felvonulást tettek üdvözlő puskalövésekkel. Nagyon sok eső esett.”. A fogolyszedést megtiltó parancs: i. h. 1532. júl. 22. 3. Ezek katonaságára Id.: Velles Antal-Kammerer Ernő, Magyarországi török kincstári defterek. I—II. Budapest, 1886-1890. passim. 4. Takáts Sándor-Eckhart Ferenc-Szekfű Gyula. A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553-1589. Budapest, 1915. 5. 1.: A szigeti vár alatt, 1556. jún. 16. Ali basa-Pallavicini Sforza. 5. Franz Otto Roth, Wihitsch und Weitschawar. Zum Verantwortungsbewusstsein der adeligen Landstände Innerösterreichs in Gesinnung und Tat im türkischen ,Fridensjahr’ 1578. Zeitschrift des Historischen Vereins für Steiermark 61 (1970) 158. 1. 6. Somogy megye törökkori pusztulására általában: T. Mérey Klára, Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. Szigetvári Emlékkönyv. Szigetvár 1566. évi ostromának 400. évfordulójára. Szerk.: Ruzsás Lajos. Budapest, 1966. 157-198. 7. Sinkovics István véleménye szerint „talán ezen a szakaszon volt a legerősebb az ellenség nyomása”. [A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténelmi Közlemények 13 (1966) 768. 1.] 8. Egyes részei időlegesen Pekry Lajos kezén voltak 1536 körül. Takáts Sándor, Zsófia hercegnő. Magyar nagyasszonyok. Génius Kiadás, é. n. 311. 1. Graz, 1538. márc. 28. Pekry Lajos-Ferdinánd: Graz-i fogságából, ahová a király megsértése miatt zárták, panaszkodik, hogy Török Bálint és Báthori András elfoglalták somogyi javait, köztük Túr és Kálmáncsehi várait (!). E birtokok felesége, Zsófia mazóviai hercegnő révén szánhattak rá, aki előbb Báthori István nádor felesége volt. 9. A somogyi Báthori-birtokokra és tartozékaira: Csánki Dezső, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. 684-685. 1. 10. Engel Pál, A magyar világi .nagybirtok megoszlása a XV. században. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IV. (1968). Budapest, 1968. 341. ill. 350-351 1. n. Magyarország vármegyéi és városai. Somogy megye. Szerk.: Csánki Dezső. Budapest, é. n. 441. 1. 12. Báthori Andrásra: Wertner Mór, A Báthoryak családi történetéhez. Turul 18 (1900) 14. 1. és táblázat a 29. laphoz; Politikai szereplésére: R. Kiss István, A magyar helytartó-, tanács I. Ferdinánd korában és 1549—1551. évi leveles könyve. Budapest, 1908. passim és Ember Győző, Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946. passim. 62