Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Lajos-kori oklevelei az Országos Levéltárban (Második közlemény)
Lehet-e némi szerepe a történettudománynak abban, hogy ennek az elidegenedésnek, elembertelenedésnek gátat vessünk? Azt hiszem, igen. Még talán az efféle, igazán igénytelen, kis forrásközléseknek is. Maradhat-e múltja iránt érzéketlen az a somogyi, aki Szentbalázs, vagy Kaposgyarmat határát járva rábukkan a török alatt elpusztult Biczófalva, Feketetó és Gerenczemelléke stb. . . . nyomára? Táska és Kölked vidékén barangolva Mácséra? Nem a legnemesebb értelemben vett, történelmi érzék fejlesztését szolgálja-e az a somogyvári pedagógus, aki tanítványaival a már nevében sem élő vetahidai Szent Miklós pálos kolostor után kutattat, vagy utánajár, megvan-e még a Mohács előtti Harsagh, vagy Kezepnest szőlőhegy neve a szép mezőváros határában? Gondolnak-e a kaposváriak arra, hogy Zarány puszta (talán már a város része) az egykori Zárom falu emlékét őrzi? Vagy a várostól délre, Kaposszerdahely közelében él-e még a zselicségi Bátnak és Lászlófalvának neve valamelyik dűlőben? Mindennek, a török dúlás nyomán elpusztult falunak, határrésznek nevét -az alábbi kivonatokban közölt néhány oklevél őrizte meg. A további forrásfeltáró munka újabb adatokat hoz majd napvilágra s újabb szálakkal fűzi ősei földjéhez Somogy megye ma élő és jövendő nemzedékeinek fiait. így lesz számukra a táj, és a társadalom, amelyben élnek, nem valami véletlen, problémát- lan képződmény, hanem őseik hosszú sorának munkájával kiformált, s az ő és utódaik munkájára is igényt tartó, történeti adottság. Így lesz a múlton épülő jelen, a jelenből sarjadó jövő s a modern társadalom áttekinthetetlennek tűnő szövevénye a történelmi eszmélés során egységes egésszé. Az oklevelek kivonatolásánál, a kivonatok közlésénél (így a nevek írásában stb. .. .) az Évkönyv I. kötetében megjelent publikációm elvei szerint jártam el most is. A kivonatokat az első közleményhez csatlakozva folyamatosan sorszámozom. OKLEVÉLKI VON ÁTOK. 46. 7 5/6. március ig. A somogyi Szent Egyed monostor konventje előtt Szabó (Sartor) Márton, Bathor-i György és István Somogwar-i jobbágya és a mezőváros bírája (iudex), urai és Bathor-i András, nemkülönben Bathor-i Zanyzloffy fiai, István, Szaniszló és Móric nevében tiltakozást jelentett be. Urai, mint előadta, megtudták, hogy Thothy Lenghel László, János, Gáspár és Boldizsár, az ő tudtuk nélkül, a királytól valami jogcímen meg akarja kapni a Zala megyei Zyglygeth nevű várukat, valamennyi tartozékával egyetemben. A várat a tiltakozók örökjogon bírják. A nevezett Szabó (Sartor) Márton, urai nevében, a királyt a vár eladományozásá- tól, Lenghel Lászlót, Jánost, Gáspárt és Boldizsárt s másokat pedig annak megszerzésétől és elfoglalásától, haszonélvezetétől, a káptalanokat, konventeket és más, hiteles helyeket a várat illető, mindennemű oklevél kibocsátásától tilalmazta. (Papír. Hátlapján pecsétmaradványok. - Dl. 24273. - NRA. Fasc. 364. nr. 44.) 45
