Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
Szent György katona-szentek tisztelete régi családi hagyomány volt a Szász-házban. Szent Odiló szerint közismert volt Henrik császár tisztelete Szent György iránt. Uralkodásának legnehezebb időszakában, a szlávok ellen vívott küzdelmeiben Szent György mennyei pártfogását is kérte. Szent Györgyöt a bambergi „püspökség” védőszentjévé tette s ereklyéit a tiszteletére emelt oltárban helyezte el. Szent György I. Istvánnak is egyik mennyei pártfogója lett. Már a somogy lázadok ellen indított harcban „Szent Márton és Szent György” lobogóit emelték a magasba, mint az új vallás jelvényét és a győzelem zálogát. (Galla F., i. m. SZIEK. 1938. 306-308.) 182. Galla F. i. m. SZIEK. 1938. 308. 183. Széchényi Miklós: Jáki apátság története. Bp. 1901. 8. Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és Szent Jakab kápolna. Szombathely, 1943. 8. A Vcncclin-Rádi nemzetség Somogybán volt birtokos. (Csóka Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV. században. Irodalomtörténeti Könyvtár 20. Bp. 1967. 546.) A középkorban a vasi Ják nemzetség ősének tekintette Vencelint, ahogy a Gutkeled nemzetség is. Mondák, mítoszok mint Opos esetében is természetesen kialakulhattak Szent György vonatkozásában is a Ják nemzetségnél, amivel a neves ős veszprémi győzelmére utaltak. Csóka megjegyzi Jákkal kapcsolatban, „hogy a teljesen román stílusú jáki templomban bizánci befolyás dokumentumát láthatnánk” az már azért sem lehetséges, mivel „Szent György tisztelete ekkor már sokkal általánosabb Magyarországon, ,,Errc én különösebb utalást nem is tettem. Balogh Jolán szerint „kétségtelen azonban, hogy a jáki mester csakis italo-bizánci mintakép után dolgozhatott, mivel Nyugaton ez a típus csaknem teljesen ismeretlen volt.” (Balogh ]., i. m. Arch. Ért. 1929. 138. a jáki freskóról) 184. Képes Krónika. Bp. 1964. II. 131. 185. Németh P., i. m. 119. Csóka L. megjegyzi, hogy „tény az, hogy Veszprémben létesült Szent György kápolna és Somogyvár közelében is volt Szent-György község, de a veszprémi székesegyházat a harcos arkangyal, Szent Mihály tiszteletére dedikálták, a somogyvári templomot pedig Szent Apollinaris és Szent Egyed tiszteletére. „Különös dolog az, hogy Csóka az általam okleveles adatokkal (8. old. 53. jegyz., 10. old. 61. jegyz.) bizonyított, Somogyváron kétségtelenül létező Szent György egyházat egyáltalán nem veszi figyelembe. Megállapításaival szemben más oldalról is kiegészítést kell tennünk. A régészeti és művészettörténeti eredmények szerint a Szent György kápolna a Szent Mihály székesegyházhoz viszonyított tájolásbcli eltérés (mintegy 20°) miatt valószínűleg korábbi, mint a székesegyház. (H. Gyürky Katalin: Die St. Georg-Kapclle in der Burg von Veszprém, Acta Arch. Hung. 1963. 369.) A honfoglalás után, valószínűleg Géza fejedelem alatt építették. Gutheil J. IX. századinak (Gutheil J.—H. Gyürky K. Erdei F.-Koppány T.; A veszprémi Szent György egyház és konzerválása. Műemlékvédelem. i960. 138.) Koppány Tibor X. századinak tartja feltételesen (Erdei F.-Koppány T.: A veszprémi Szent György kápolna romjainak állagvédelme, OMF. 1964. 4.) Németh Péter szerint a X. század utolsó harmadában épülhetett, (gyermeksír a kápolna É-i oldalán a X. század végéről, valamint a keresztény leletek.) Szent Adalbert és tanítványai X. századi missziójának eredményeként. Korompay György szerint (Veszprém város településtörténeti kialakulása. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8,1969.) szerk. Eri István (Veszprém, 1969. 263. 4. jegyz.) a püspökség és az első székesegyház eredetének kérdése összefonódik a Szent György kápolnáéval. Végsősoron a Szent György kápolna más, korábbi építési periódusban készült, mint a Szent Mihály székes- egyház. 186. Gombos F. Albin: Szent István a középkori külföldi történetírásban. Szent István EK. III. Bp. 1938. 283. 187. Erdész S„ i. m. 1970. 38. Traité d’ Iconographie chréticnne par MGRX. Barbier de Montault. II. t. Paris 1890. Brieuc, év.: dragon, Symbole du paganisme qu’ il combattit; 307. Clément, év. de Metz: dragon, Symbole du paganisme vaincu. 319. Florent, év. de Corse: dragon, Symbole du paganisme vaincu. 332. Longin, soldat m.: dragon, symbolc du paganisme vaincu. 372. Iconographie . . . Paris 1958. II. t. 572. Le dragon devint chcz les chrétiens le Symbole du paganisme. 188. Csóka L., i. m. 542. Csóka szerint „a szerző a nyugati lovag Szent Márton szerepeltetését Szent Györgyé alá állítani, bár Szent Márton segítségét a pécsváradi bencés által írt Szent István Nagyobb Legendája is állítja, nemcsak a pannonhalmi alapító levél. A szerző szerint ,,I. László a mogyoródi csata előtt Szent Györgyhöz fohászkodott” 38