Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
Hasonlóan a sellőt, griffet, mesebeli sárkányokat kedvelő többi XIV. századi ábrázoláshoz Európában, így Németországban is általánosan jelentkező formát képviselnek ebben a korban.210 Ezek a formák előkészítői a XV. században kialakuló és országos méretekben elterjedő Zsigmond-kori Sárkányos társaság szellemében fogant kályha- csempe körnek.211 (III/i. tábla). A társaság-1408-ban alakult meg, az ős sárkány követői: a pogány hadak és szakadárok ellen. Jelképül a körré görbült sárkány jelét viselték a tagok,212 azonban a rend előkelőinek az említett jelvényen kívül a Szent György keresztes lánc is jutott. A társaság jelvényei mellett ebben az időben jelentkeznek a vallási szimbólumokkal díszített gyűrűk, amelyekről kereszt, illetőleg a különböző védőszentek képeit ismerjük. Találunk titokzatos, esetleg többnyelvű feliratokat is, amelyek első pillanatra értelmetlennek látszanak és végsőfokon történő megfejtésük gyakran lehetetlen: ezek mindig varázsere']ü mondásokat rejtenek™ (5. kép) Ilyen védő-óvó varázs gyűrűnek tartjuk mi a Homokszentgyörgyön ig6o-ban előkerülitm lapos, kerek, ezüstlemezes fejből és az utólag ráforrasztott ezüsthuzalból álló gyűrűt. (3-4. kép) A lapos, kerek ezüstlemezen körben rosszul vésett duplakor vonalai látszanak aranyozással kitöltve. A belső kiskörben a jellegzetes meg- nyúltszárnyú Szent György kereszt található, a kereszt szárai között két-két ponttal. A külső körszegélyben tizenöt írásjelből álló, az első pillanatban megfejthető- nek látszó szöveg van. Végsősoron pedig a forma alapján XIV-XV. századinak tartható gyűrű kultikus szövege rejtett varázserejű, óvószöveget tartalmaz, aminek igazi erejét a Szent György kereszt, a védömentő harcos szent jelvénye adja. Véleményünk szerint a helynévadásban is jelentkező szent kultuszához kapcsolódó tárgy esetleg vallási céhnek, társulatnak is lehetett a jelvénye, amit a falusi tagok egyike viselt, feltehetően ünnepélyes alkalmakon kívül is. Hiszen védőereje, ami Szent György segítségét jelentette. Éppen, az állandó viselésben le- ü ''‘O'O (r hép^ Tudajdonosa a községi Szent György egyházon túljutva, esetleg Veszprémben, az 1417-ben bazilikának említett Szent György egyháznál is járhatott. A XV. századból ugyanis több adatunk van arra, hogy a veszprémi Szent György-napi búcsúra és búcsújárásra nagyobb tömegek igyekeztek eljutni.210 Ezért a régi fényéből megkopott Szent György kápolnát (1458-86. között) Vetési püspök kifesteti és új oltárt állíttat „gyönyörű márványból és festményekkel, képekkel is nagyszerűen feldíszítteti.”210 Az újra erősen fellendült kultuszélet régi, ősi veszprémi hagyományának örökösei a XV. században a somogyi, marcali birtokok tulajdonosai: a Báthoriak 27 íj. kép)
