Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Andrássy Antal: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban

nisták élére álltak a szervezésnek, amely napok óta akadozott. Március n-én pél­dául a pártszervezet külön foglalkozott a közmunka kérdéssel. „Minden erőt a Vörös Hadsereg rendelkezésére kell bocsátani egyrészt mert ezzel tartozunk a fel­szabadító Vörös Hadseregnek, amely annyi vért áldozott a fasiszta rablók kiűzé­séért, másrészt ezzel a munkával is elősegítjük a háború gyors befejezését.”60 In­tézkednek arról is, hogy a közmunkások megfelelő bért és élelmet kapjanak.61 A Kommunista Párt javaslatát fogadja el a szovjet parancsnokság is, hogy egy állan­dó létszámú, a földmunkában gyakorlattal rendelkező munkáscsoportot fognak ki­állítani, akik megfelelő díjazásban részesülnek.62 A kommunisták egyik legnagyobb erőpróbája a földreform gyors végrehaj­tása volt. A debreceni út után - március elején - Győrffy Antal tájékoztatta a párttagságot a földreformról. A hónap végén a földreform törvényt ismertették, és a pártszervezet csatlakozott annak végrehajtásához.63 A párt vezetősége és a legalkalmasabb párttagok vesznek részt a vidéki földosztásban. Kaposvár határá­ban Törekes Ferenc és Fichter János kezdték meg a földosztást.64 Kötésén a kom­munista pártvezető kezdte meg a kiosztást.6'1 Nagyatádon Turopoli Géza és Zóka Imre kiküldöttek kezdték meg a földosztást április derekán.60 A párt vezetősége megelégedéssel nyugtázhatta az egymás után érkező jelentéseket a szigevári, ka­posvári, igali, tabi járásokból a földosztásról.07 A Megyei Földbirtokrendező Ta­nácsban helyet foglaló kommunisták közül pedig Élő Ferenc, Sipos Sándor és Szabó István pedig arra ügyeltek éberen: nehogy kijátsszák a földigénylőket.68 A földosztás során földet kapott, azaz újgazda lett a megye lakosságának n száza­léka. Az élet megindulásának a menetét - a megye nyugati járásaiban - a hábo­rú után a nagymennyiségű akna és lőszer akadályozta. Kisiván Imre visszaemlé­kezéséből tudjuk, hogy őt a Kommunista Párt vezetői kérték fel az első aknakuta­tó járőr megszervezésére. Hamarosan Nagybajom környékén, majd a tabi járásban szedtek fel több tízezer aknát.69 A napi feladatok közé tartozott 1945 első napjaiban a városi kispolgárság megnyugtatása, és a hitélet gyakorlásának biztosítása is. A pártvezetőség a szovjet parancsnokság kérésére megnyugtatta a kaposvári belvárosi plébánost, hogy za­vartalanul tevékenykedhet. A kispolgári, vallásos tömegek és főleg a nők köré­ben ez, nagy megnyugvást okozott. A város lakóinak akkor mintegy 75 százaléka tartozott a katolikus egyházhoz. 1945. január derekán Kis György prépostplébá­nos a Somogyvármegye hasábjain felhívással fordult a hívőkhöz, hogy ,,ne ülje­nek fel a rosszindulatú híreszteléseknek”, hiszen a papok miséznek, prédikálnak, keresztelnek, esketnek, temetnek akadálytalanul, úgy mint azelőtt.70 A felhívás azért volt jelentős, mivel Kis György plébános 1944. október végén cikket írt a nyilas újságba az állítólagos szovjet vallásüldözésről.71 A helyes népfrontpolitika szellemében - a nemzeti hagyomány - gondos őrzésének a fontosságát hamarosan felismerték a pártvezetőségben. A Nemzeti Bizottság január 20-án a kommunisták indítványára elhatározta, hogy a „városhá­zán a már ottlévő zászló mellé a magyar nemzeti zászló is kitűzessék.”'2 A front alig félórányira volt Kaposvártól és a vörös zászló mellett már ott lengett az újjá­születő magyar állam nemzeti lobogója is. A demokratikus tömegszervezetek közül a szakszervezetre és az ifjúsági szervezetre fordítottak jelentős figyelmet 1945 elején a kommunisták. A szak- szervezeti munkához a párt Molnár Jánost küldte ki, aki az ideiglenes megyei ve-

Next

/
Thumbnails
Contents