Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Andrássy Antal: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban
nisták élére álltak a szervezésnek, amely napok óta akadozott. Március n-én például a pártszervezet külön foglalkozott a közmunka kérdéssel. „Minden erőt a Vörös Hadsereg rendelkezésére kell bocsátani egyrészt mert ezzel tartozunk a felszabadító Vörös Hadseregnek, amely annyi vért áldozott a fasiszta rablók kiűzéséért, másrészt ezzel a munkával is elősegítjük a háború gyors befejezését.”60 Intézkednek arról is, hogy a közmunkások megfelelő bért és élelmet kapjanak.61 A Kommunista Párt javaslatát fogadja el a szovjet parancsnokság is, hogy egy állandó létszámú, a földmunkában gyakorlattal rendelkező munkáscsoportot fognak kiállítani, akik megfelelő díjazásban részesülnek.62 A kommunisták egyik legnagyobb erőpróbája a földreform gyors végrehajtása volt. A debreceni út után - március elején - Győrffy Antal tájékoztatta a párttagságot a földreformról. A hónap végén a földreform törvényt ismertették, és a pártszervezet csatlakozott annak végrehajtásához.63 A párt vezetősége és a legalkalmasabb párttagok vesznek részt a vidéki földosztásban. Kaposvár határában Törekes Ferenc és Fichter János kezdték meg a földosztást.64 Kötésén a kommunista pártvezető kezdte meg a kiosztást.6'1 Nagyatádon Turopoli Géza és Zóka Imre kiküldöttek kezdték meg a földosztást április derekán.60 A párt vezetősége megelégedéssel nyugtázhatta az egymás után érkező jelentéseket a szigevári, kaposvári, igali, tabi járásokból a földosztásról.07 A Megyei Földbirtokrendező Tanácsban helyet foglaló kommunisták közül pedig Élő Ferenc, Sipos Sándor és Szabó István pedig arra ügyeltek éberen: nehogy kijátsszák a földigénylőket.68 A földosztás során földet kapott, azaz újgazda lett a megye lakosságának n százaléka. Az élet megindulásának a menetét - a megye nyugati járásaiban - a háború után a nagymennyiségű akna és lőszer akadályozta. Kisiván Imre visszaemlékezéséből tudjuk, hogy őt a Kommunista Párt vezetői kérték fel az első aknakutató járőr megszervezésére. Hamarosan Nagybajom környékén, majd a tabi járásban szedtek fel több tízezer aknát.69 A napi feladatok közé tartozott 1945 első napjaiban a városi kispolgárság megnyugtatása, és a hitélet gyakorlásának biztosítása is. A pártvezetőség a szovjet parancsnokság kérésére megnyugtatta a kaposvári belvárosi plébánost, hogy zavartalanul tevékenykedhet. A kispolgári, vallásos tömegek és főleg a nők körében ez, nagy megnyugvást okozott. A város lakóinak akkor mintegy 75 százaléka tartozott a katolikus egyházhoz. 1945. január derekán Kis György prépostplébános a Somogyvármegye hasábjain felhívással fordult a hívőkhöz, hogy ,,ne üljenek fel a rosszindulatú híreszteléseknek”, hiszen a papok miséznek, prédikálnak, keresztelnek, esketnek, temetnek akadálytalanul, úgy mint azelőtt.70 A felhívás azért volt jelentős, mivel Kis György plébános 1944. október végén cikket írt a nyilas újságba az állítólagos szovjet vallásüldözésről.71 A helyes népfrontpolitika szellemében - a nemzeti hagyomány - gondos őrzésének a fontosságát hamarosan felismerték a pártvezetőségben. A Nemzeti Bizottság január 20-án a kommunisták indítványára elhatározta, hogy a „városházán a már ottlévő zászló mellé a magyar nemzeti zászló is kitűzessék.”'2 A front alig félórányira volt Kaposvártól és a vörös zászló mellett már ott lengett az újjászülető magyar állam nemzeti lobogója is. A demokratikus tömegszervezetek közül a szakszervezetre és az ifjúsági szervezetre fordítottak jelentős figyelmet 1945 elején a kommunisták. A szak- szervezeti munkához a párt Molnár Jánost küldte ki, aki az ideiglenes megyei ve-
