Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Andrássy Antal: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban
16-án Láncos János központi kiküldött a KB-nak jelenti az általános helyzetet Somogyból: „Két nagy hiba van: első és a legnagyobb a kaposvári pártszervezet . . . állása. ... A másik rajtunk kívül álló ok, a vármegye nyugati felének nagyjából még mindig tartó ostromállapota. Kiürített falvak, aknamezők, állati hullák, elpusztult lakások fő akadályai a munka megkezdésének,"' - azaz a párt- szervezésnek.'1’ Április 2i-én a Kaposváron összehívott vezetőségválasztó gyűlés először nem vezetett eredményre. Ezért másnapra, vasárnap délutánra újból összehívták azt, s akkor a központi kiküldöttek jelenlétében megtörtént a választás. Azon a napon délelőtt Farkas Mihály, a KB kiküldötte a Városi Színházban tartott népgyűlést. Az MKP programjának ismertetése után foglalkozott a somogyi kérdésekkel. Kifogásolta a reakciós aknamunka elleni eddigi enyhe harcot. ’1 Ezen a napon átalakult a Somogyi Szervezet és létrejött az MKP Somogy megyei Titkársága, amelynek vezetését ideiglenesen Sinkovics István, míg a megalakult MKP Kaposvári Városi Szervezetnek Élő Ferenc lett a titkára.3 4“ A megválasztott megyei vezetőségnek a központi kiküldöttek, a Nemzeti Bizottságnak baloldali személyekkel és a Szabad Szakszervezetek küldötteivel való megerősítését tűzték ki először. Másodszorra pedig: „A pártközi értekezlet összehívását, aminek napirendi pontja a csendőrség azonnali leváltása és demokratikus rendőrség felállítása.” Harmadik teendő az igazoló bizottságok felállítása, az alispán, valamint a polgármester személyének az eltávolítása volt. Negyedik határozati pont a rendszeres pártélet, a pártnapok rendezése és a május elsejének a megünneplése volt. A központi küldöttek megjegyezték még jelentésük végén, hogy az új vezetőség tagjai ,,. . . elég tehetségesek és a helyi ismeretek alapján sokkal inkább megfelelnek az itteni problémák megoldására, mint egy idegen elvtárs.”40 3. A kommunisták, az élet megindítói A felszabadulás első óráitól a kommunisták vállalták a legnehezebb feladatokat. A szovjet város és községparancsnokok elsőrendű feladatként a közművek beindítása után a polgári rendfenntartó erők megszervezését tekintették. A feladatok gyors megszervezése, illetve megoldása a maroknyi kommunistára heroikus munkát rótt. A néhány nap múlva üzemelő városi víz és villamosművek beindításában jelentős szerepet játszott Bcncze László. A rendőrséghez pedig Molnár János került politikai segítségül, a városi rendőrség hat főnyi tisztikara ugyanis elhagyta a várost a németekkel együtt. A tizenhat főnyi detektív testületből hat, a kilenc segédhivatali tisztviselőből három fő távozott cl a városból. A hivatásos altisztek azonban valamennyien ittmaradtak (6 fő), míg az őr- személyzetből csak egy fő ment nyugatra.4' A felszabadulás napjától kezdve 1944. december 2-től, a rendőrség szolgálatot vállaló tagjait már ott látjuk a Vörös Hadsereg rendfenntartó katonái mellett. E munkában a szociáldemokraták is segítettek, és mivel ők a régi szervezett munkásokat is ismerték, felajánlották a legöntudatosabb, katonaviselt tagjaikat. Az ún. polgárőrségben a rendelkezésűre álló lista szerint 37 szociáldemokrata teljesített szolgálatot. Az 1944. utolsó napjain összeállított rendőrségi kimutatásban Vámosi József, Dezső József, Molnár János, Komáromi Károly és Győrffy Endre kommunisták nevei találhatók.48 Az akkori közmunka kirendelés azonban nagyobb számú kiegészítést követelt. 1945. első napjaiban szolgálatra rendelték a városi hivatalok, is278
