Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében
Az első táblázat adatsoraiból világosan kitűnik a számunkra az, hogy a korlátolt forgalmú földbirtokoknak - országosan is első helyen fekvő megyéjében - a területéből mindössze csak 2,2%-át használták fel a földbirtokreform céljaira, míg a szabadforgalmú földbirtokok agrárreformbéli részesedése ugyanakkor 7,8%-os volt. A megye összes földbirtokainak a területéből mindössze csak 6% került felosztásra, ezt az arányt csupán Fejér megye előzte meg 6,7%-os részesedéssel. A dunántúli 4,5%-os részesedés aránya már jóval kedvezőtlenebb volt a Somogy megyei aránynál. A földbirtokrendezés eredményeit - a korlátolt és a szabadforgalmú földbirtokok kategóriáiban is részletezve - megállapíthattuk, hogy az összes korlátolt forgalmú földbirtokok 368909 kh-jából csupán 8049 kh került felosztásra 546 föld- és 28 házhelyigénylő között. Míg a korlátolt forgalmú földbirtokok csaknem minden kategóriáját érintette a földreform, kivált a közbirtokos és a volt úrbéres területeket (3710 kh), a vitézi telkeket (2194 kh) és a községi, városi és törvényhatósági földbirtokokat (1168 kh), addig a hitbizományi földbirtokoknak (141 724 kh) és hitelintézeti birtokoknak (14058 kh) egyetlen holdja sem került felosztásra, de az egyházi birtokokat is alig érintette, hisz a róm. kát. egyház kezén lévő 71 224 kh-ból mindössze csak 442 kh került felosztásra, a református egyház 3930 kh-jából 256 kh, az evangélikus egyház 661 kh-jából pedig csak 47 kh. Míg a korlátolt forgalmú földbirtokok 2,2%-át érintette csak a földreform, addig a szabadforgalmú földbirtokok 790403 kh-jából is alig 62000 kh, pontosan 62 257 kh, azaz 7,8% került felosztásra 34 298 szántóföld - és 9569 házhelyigénylő között. A reform folytán a Horthy-kor „új nemességének”: a vitézeknek is kreáltak <80 birtokegységet - 164-et az 5-50 k. holdas birtoknagyságú csoportból - 2536 kh területtel. 1924. jan. i-ig a földreform alapján a megyében az OFB határozatával 76 legénységi és 6 tiszti állománybeli vitéznek juttattak 10-15 k. holdas telket.12 A földreform végső adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy vagyonvált- ság és földreform címén a megyében 70 306 kh került felosztásra. Ebből szántó- terület 67 506 kh volt, a házhelyeké pedig 2800 kh. A szántóföldhöz juttatottak száma 34835 volt (átlagosan 1,9 kh-dal), a házhelyigénylőké pedig 9597. (Átlagosan 300-400 négyszögöllel.)13 Ez a 70 306 kh volt az a ballaszt, amelyet a nagybirtokos megye a nincstelen agrár lakosságnak odavetett, hogy ezáltal ütött-kopott hajóját utoljára révbe menthesse. * * * Ha az egyes birtok-kategóriák területeinek a változását feltüntető adatsorokat is megvizsgáljuk a két alapvető mezőgazdasági statisztikai összeírás forrásaiból, akkor - legfőbb tanulságként - megállapíthatjuk belőlük, hogy a 0-5 holdas nagyságú birtok-kategóriák területe az 1895. évi 41 007 holdról 119 577 holdra növekedett 1935-re, a lezajlott földmozgás mértékéül 291,6%-os változást jelezve. Kétségtelen, hogy a 4 évtized alatti kardinális eltolódásban a földreform jelentette a legdöntőbb változást. Miután a lezajlott agrárreform folyamatában átlagosan 1,9 hold jutott a szántóföldi területekből a juttatottaknak, a házhelyigénylőknek pedig csak 300-400 n-öl átlag; így a juttatott földek és házhelyek kivétel nélkül a 0-5 holdig terjedő gazdaság-kategóriák területét növelték 1935— 268
