Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében
parcellázása annyira csökkentette a teljesen nincstelen cseléd és napszámos rétegek számát, hogy a juttatott kevés földdel szinte megszüntették e rétegek viszonylagos mobilitását és olcsó munkaerőként még szilárdabban kötözték oda őket - a gépeket gyakran nélkülözni kényszerülő - nagybirtokhoz. De nemcsak a nagybirtok tudta a jelentős számú, a többgyermekes törpebirtokosokat, - akik a föld hozamából megélni nem tudván és így munkavállalásra kényszerülvén - bérmunkásként magához láncolni, hanem a kis- és középüzemekben is igen jelentős szerephez jutottak e rétegek, hisz köztudottan - a részesföld művelésnek, mindig igen jelentős szerepe volt a megyében. 3. A megye 1935. évi haszonbérleti viszonyai A birtokviszonyok kapcsán eddig elmondottak is a földkérdés súlyos voltára és megoldatlanságára vonatkoztak. Forradalmi megoldás nélkül csupán három út látszott járhatónak az agrárreform végrehajtásához: 1. a haszonbérietek kiterjesztésének az útja, 2. a földreform végrehajtása, 3. vagy mindkettőnek az együttes alkalmazása. A megye haszonbérleti viszonyai (1893, 1933.) A megye haszonbérleti viszonyainak a táblázatát lásd a 265. oldalon! A következő oldalon közölt táblázat szerint a haszonbérletbe adott 5 5 20 gazdaságnak - összterületében 188483 kh-nak - 60,9%-a volt az 5 holdig terjedő „törpebérlet” (3359), amelynek 5278 hold volt a területe: 1,57 kh átlaggal. Ez a változás a 40 évvel azelőtti „törpebérleti” állapotokhoz képest 1144,9%-os volt. De jelentősen csökkent a haszonbérietek összterülete az 1935-ös esztendőre is az 1895. évi 225 716 holdról - 83,5%-os változást mutatva - 188 483 kh- ra, mindez elementáris módon bizonyította az arányaiban magasabb bérleti díjakat fizető „törpebérletek” rendszerének a dívó kialakulását a megyében. Ugyanakkor a tőkés nagybérletek - bár számuk 110,9%-kal növekedett (73 db-ról 81-rc), területük 35,9%-kal csökkent, 193783 holdról 124256 holdra. Az összes haszonbérleti földbirtokok területe is csökkent 16,5%-kal: 225 716 holdról 188483 holdra, még azonban így is a gazdaságok összterületének 16,2%-a volt haszonbérlet a megyében, valamivel több, mint a dunántúli országrész 15,5 %-os aránya. Kisegítő táblázatként - itt is elkészítettük - birtok-csoportonként - az átlagos haszonbérietek terjedelmét: B i r tok-csopor tok 1895 1935 0— 5 kh 1,1 kh 1,5 kh 5— 100 kh 16,1 kh 10,9 kh 100—1000 kh 529,2 kh 217,2 kh 1000 kh-tól felfelé 2654,5 kh 1534.0 kh A táblázatot szemlélve: két alapvető folyamatnak lehetünk itt is a ta mü. Az egyik folyamat arról árulkodik, hogy a bérletek területén jóval nagyobb arányú volt a dekoncetráció, mint a tulajdon földeknél, utalva arra a tényre, hogy a mobiltőke aligha érezhette biztosnak a maga számára ezidőtájt a mezőgazdaságot. Másrészt annak a folyamatnak is tanúi lehetünk, hogy a nagybirtokos, tőkés társadalom - a törpehaszonbérleti rendszer nyakló nélküli fokozásával és mértéktelen kiterjesztésével - a további földreformnak óhajtott - annak gátat vetve - elébe menni. 264
