Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében
I kat. hold mezőgazdasági területre eső készpénzbevétel a Dunántúlon 1941-ben 221,92 pengő volt a nagybirtokon, a kisbirtokon pedig 247,29 pengő. Egyszóval a dunántúli kisbirtok, közte a somogyi is, 11,4%-kai felülmúlta a nagybirtok készpénzbevételét.0 d) A mezőgazdasági üzemek gép- és eszköz-ellátottsága (1895, 1935) A mezőgazdasági üzemek gépi- és eszközt felszereltségét illetően - általánosságban leszögezhetjük, hogy a mezőgazdaság technikai fejlődése, a kisgépek elterjedése - két irányú hatást is gyakorolt a paraszti állattenyésztésre. Egyrészt a munkatermelékenység növelésével szélesebbé vált a takarmánybázis, másrészt pedig a gépi vonóerő híján - a lóállomány számszerű növekedésével - a félnehéz fajta irányába való minőségi eltolódás is bekövetkezett. 1935-re az üzemekben dolgozó erőgépek száma 762,5%-kal növekedett (384-ről 2928-ra), a gépi erővel hajtott cséplőgépek 378%-kal (337-ről 1274-re), a vetőgépeké 395,5%-kal (1224-ről 6066-ra), az ekéké 130,9%-kal (38480-ról - a motoros ekékkel együtt - 50 374-re) a boronáké 141,4%-kal (29 639-ről 41 935-re), a hengereké pedig 245,8%-kal (3860-ról 9491-re). 1935-ben még a megyében, a fontosabb mezőgazdasági munkagépek közül összeírtak 41 935 boronát, 9491 hengert, 17926 kapálógépet, valamint 741 tejgazdasági, 54440 borgazdasági és 351 gyümölcsgazdasági gépet, valamint 61 keltetőgépet. E számok is azt igazolják, hogy a mezőgazdasági termelés egyik legalapvetőbb eszközének: az ekének a sűrűségi foka a dunántúli megyék többségében volt országosan is a legkedvezőbb: az egy ekére jutó 16-17 kh-on aluli szántó- terület részesedéssel. A gépek zömét ugyancsak a dunántúli 5-50 kh-as gazdaságokban találhattuk, bizonyítván általa azt a letagadhatatlan tényt, hogy e tájon gépesedett aránylag legkorábban a parasztgazdaság.® A korabeli mezőgazdaság legmodernebb gépének: a traktornak az elterjedtsége már a nagybirtokra volt inkább a jellemző. Dunántúlon a traktoroknak csak 19,2%-a volt az 1-10 kh-as gazdaságokban, az 5-50 kh-as gazdaságokban pedig 45,1%-a. Az 1-100 kh-as gazdaságokban alig volt néhány százalékkal több a traktorok száma (51,2%), mint a 100 kh-on felüli üzemekben (48,8%). 2. Az üzemek száma és terül ite gazdaság-nagyság csoportonként (*935*) A mezőgazdasági üzemek élő- és gépi felszereltsége, valamint a művelési ágazatok területi megoszlása mellett, az agrárgazdaságnak mindenkor igen fontos jellemzője - egyúttal a társadalom egyik legfőbb mércéje - a tulajdonviszonyok mindenkori megoszlása volt.