Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)

posvári üzemek nagy értékű készleteit a németek és a magyar hatóságok elszál­lították. A cukorgyár és a malom a felszabadulás után a Vörös Hadsereg ellenőr­zése alá került. Mindkét üzemben megalakultak a munkások üzemi bizottságai. A cukorgyár igazgatója és személyzete helyén maradt,168 így megindulhatott a gyárba beszállított 2200 vagont kitevő 1944-es termésű cukorrépa fedolgozása. A csökkent értékű répa rendkívül gyenge cukorhozamot adott. A bérgazdaságot a földreform végrehajtása során majdnem teljes egészé­ben felosztották. Szántóföldjei a szegény parasztság jogos birtokába kerültek. Inkey László birtokosnak a felosztás alól mentesített 326 kát. hold földjét és Nagyatádon Bartha Emilné 72 kát. hold ingatlanát a Georgia haszonbérbe vette.169 A malmot a Vörös Hadsereg 1945. június 29-én a vállalat rendelkezésére bocsátotta. Ettől kezdve év végéig az üzem 512 vagon búzát, 193 vagon rozsot őrölt meg és 115 vagon borsót hántolt meg. Az igen szűkös kenyérmag készletek a malom kapacitásának a kihasználását nem tették lehetővé.1'0 A cukorgyárnak az 1945-1946-os kampány előkészítésénél és végrehajtá­sánál a legnagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie. Főként a szén és üzem­anyagok beszerzése okozott sok fejtörést. Az ügyvezető igazgatóság a szén bizto­sítása végett kompenzációs megállapodást kötött a dorogi szénbánya üzemi bi­zottságával. A dorogi bányászok 100 kg étolaj, 5000 kg liszt, 2500 kg cukor és 1000 kg szilvaíz ellenében 13 500 q szenet, a nagymányoki bányászok pedig 50 q cukorért 10 000 q szenet szállítottak a cukorgyárnak.171 A szén késése miatt a feldolgozást csak 1946. január 2-án tudták megkezdeni. A hét napig tartó üzem alatt 993 vagon répa került feldolgozásra. A répa a tárolás ideje alatt 1,5%-ot vesztett cukortartalmából. A gyár anyag- és munkaerő megtakarítás céljából a finomítót nem helyezte üzembe, csak kristálycukrot állított elő. Az eredmény ni vagon cukor lett. A mezőhegyesi gyár még gyengébb eredménnyel zárta kampá­nyát: 300 vagon cukorrépát dolgozott fel. A cukorhozam 8,87%-ot ért el. A cse­kély mennyiségű és gyenge minőségű cukorrépatermés miatt az ország 12 cukor­gyára összesen 654 vagon cukrot'gyártott, melyből a Georgia két gyárára 143 vagon cukor esett.172 A termelők a répáért mázsánként 3 kg cukrot kaptak. A cukorgyártás finanszírozását az 1945-1946-os kampánytól kezdve nem a Hitelbank, hanem a Magyar Nemzeti Bank végezte. Az ügyvezető igazgatóságnak minden hónapban jelenteni kellett a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesü­letének, hogy cukorrépa beváltási árára, a szállítási költségek kiegyenlítésére, se­gédanyagok beszerzésére, a munkabérekre, fizetésekre, kamatokra és általános költségekre mennyi összegre lesz szüksége. A Magyar Nemzeti Bank az igénylés alapján a szükséges összeget a Hitelbank közvetítésével folyósította a vállalat­nak.21' A kaposvári cukorgyár 1945. végén a Helios gyártelepét teljesen elkülö­nítette, telekkönyveztette és 41 200000 adópengőért a konzervgyárnak eladta. A Helios gépi berendezését kibővítette és különféle hitelek felhasználásával 1945- ben 43 vagon gyümölcsöt és zöldségfélét dolgozott fel. A paradicsomtermelés növelése egyenlőre még leküzdhetetlen akadályokba ütközött.174 A konzervgyár 1945. telén részletes termelési tervet dolgozott ki. Ennek figyelembe vétele alap­ján 1946. elején az új gazdákkal 60 hold paradicsomra, zsenge borsóra és babra termelési szerződéseket kötött. A termelőknek ingyen palántákat, karókat és ter­melési előlegeket ígért.175 242

Next

/
Thumbnails
Contents