Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
sága a világháború előtti két évben tovább javult: 1937-ben 1074 és 1938-ban 1264 vagon gabonát őrölt meg. A Hungária malommal való együttműködése is gyümölcsözőnek bizonyult, mert ezen az úton sikerült ausztriai lisztkivitelét megjavítani.10!’ Mivel a malom őrleményei ellen ismételten kifogás merült fel, az igazgatóság az egész berendezést 1935-ben az Első Magyar Gazdasági Gépgyár szakembereivel felülvizsgáltatta. A szakértők javaslata alapján a malom napi teljesítőképességét 750 q-ról 600 q-ra csökkentették. Majd új mosógépet szereztek be és a trieuröket kicserélték. Ezzel a liszt finomabb lett és a kiőrlés megjavult.110 A vállalat vezetősége 1937-ben a fizetésképtelenné vált kaposvári Hazai Malom teljes rozsőrlő üzemét a gépi berendezéssel együtt megvásárolta.111 Bár a magyar malomipar változatlanul nehézségekkel küzdött, az igazgatóság a kaposvári malmot igyekezett korszerű színvonalon tartani és fejleszteni. A malom 1938-ban borsóhántoló üzemmel bővült, mely később rendkívül jövedelmezőnek bizonyult. A kaposvári malom helyzetét feltétlenül erősítette, hogy a nagy malmokat tömörítő kartell tagja volt. Másrészt pedig kiváló minőségű őrleményeivel a déldunántúli piacot sikerült a maga számára biztosítani.112 A kaposvári melléküzemek közül a jéggyár kedvezően dolgozott. Eladási lehetőségei növekedtek, miután a Belügyminisztérium a természetes jég felhasználását egészségügyi okokból korlátozta. A szénsavgyár működését 1934-ben beszüntette, miután a szénsavkartell a korábban kötött szerződést felmondta. Csak három évi szünet után, 1937-ben kezdte meg ismét üzemét, amikor a szénsavkartellel sikerült megegyezni. A szénsavgyár 60 000 kg-os kontingensét minden nehézség nélkül állította elő, a napi teljesítményt 1000 kg-ra emelte. Egy kg szénsav előállítása 17,84 fillérbe került.113 A Szénsavértékesítő kft. kg-kint 60 fillért fizetett. A szénsavgyár kontingense 1938-ban már 9 vagonra emelkedett.114 A ládagyár foglalkoztatása folyamatosan erős volt. Az újtípusú cukorládák beváltak, önköltségi áruk darabonkint 20 fillérrel olcsóbbodott. A megtakarítás az évenkint előállított 35 000 db ládánál 7000 P-t jelentett. Az üzem a cukorládákon kívül az újonnan létesített paradicsomüzem részére rekeszeket és csomagoló ládákat készített. A világháború kitörése előtti évben a deszka behozatala egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. A hazai fenyődeszka cukorládák gyártására nem volt alkalmas. A ládaüzem állandóan 20 munkást foglalkozta- tott.11^ A vállalat végrehajtó bizottsága 1934. tavaszán paradicsom besűrítő üzem felállítását határozta el. A gyártás céljára szükséges helyiségeket néhány hónap alatt átalakították, az Excelsior Csemegekonzervgyártól vásárolt gépeket Kaposvárra szállították. Majd az üzem július 15-én megindult.116 A paradicsom besűrítő üzem az első két évben főként tapasztalatszerzési célokat szolgált. A nyersanyagot elsősorban a kaposvári bérgazdaságnak kellett szolgáltatni. A bérgazdaságnak is azonban először ki kellett kísérletezni azt a paradicsomfajtát, melyből mennyiségileg és minőségileg elsőrendű, versenyképes árut lehetett előállítani. Ezért 1935-ben 10 holdon kísérleti termelés folyt. Ugyanakkor a kaposvári cukorgyár igazgatója idegen termelőkkel 8 kát. holdra kötött paradicsomtermelési szerződést. A vetőmagot a gyár bocsátotta a termelők rendelkezésére.117 A paradicsomkonzerv üzem 1936-ban már 46 napon át dolgozott és 45 vagon nyersanyagot sűrített be. A paradicsom nagyrészét a bérgazdaság szállí-
