Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
Alig fejeződött be a kaposvári cukorgyár rekonstrukciója és bővítése, a vállalat figyelmét a cukorrépa termelés megszervezése, növelése és biztosítása kötötte le. A trianoni békeszerződés után ui. megszűntek azok a korábbi megállapodások, melyek alapján a gyárak cukorrépa szükségletüket egy földrajzilag körülhatárolt területről szerezhették be. A répaszerződtetést illetően a gyárak között fokozatosan erősödő verseny indult meg, mert több gyár az új államhatárok következtében elvesztette a maga termeltetési rayonját. A verseny az óbudai Leipziger-féle cukorgyár létesítése és üzembe helyezése után „répaháborúvá” fejlődött. Egyes gyárak a másik gyár termelőit különböző kedvezményekkel igyekeztek a maguk számára megnyerni. A répaháború 1924-ben tetőzött.43 A répaháború a cukorgyárak között 1925. februárjában létrejött répa- és cukoregyezménnyel fejeződött be. Az öt évre megkötött szerződés előírta, hogy minden gyár csak azokkal a termelőkkel köthet szerződést, akik az egyezmény megkötése előtt más gyárral szerződéses viszonyban nem álltak. Minden gyárnak jegyzéket kellett készíteni termelőiről, akikkel más gyár nem szerződhetett. Az egyezmény arra is kötelezte a gyárakat, hogy a cukorrépáért nem fizethetnek többet, mint amennyit a gyárak arra a szerződéses évre együttesen megállapítottak/1® A kaposvári cukorgyárat a répaháború csak kis mértékben érintette. A hozzá legközelebb eső ercsi gyárnak répaszerződtetési tevékenysége Tolna megyénél tovább nem terjedt. A kaposvári gyár ezért zavartalanul megszervezhette a maga rayonját. Ebben a törekvésében a Mezőgazdasági Ipar Rt. bérgazdaságaitól messzemenő támogatást kapott. A bérgazdaságok az 1927-1928-as években 2246 kát. holdon 15 községben termeltek cukorrépát/7 Somogy megyében ezenkívül 47 gazdaság 1904 kát. holdra, Baranya megyében pedig 16 gazdaság 1995 kát. holdra kötött szerződést a kaposvári cukorgyárral/8 Mindezekkel együtt a gyár cukorrépa termelési rayonja 6143 kát. holdra növekedett. A cukorgyárak kartellegyezménye a versenyt megszüntette, ugyanakkor azonban a cukorrépa termelőket kiszolgáltatta a gyárak önkényének. A termelők legtöbbször csak a cukorrépa átadásakor értesültek az átvételi árakról. A sérelem orvoslása végett az Országos Mezőgazdasági Kamara 1927. októberében a répatermelő gazdaságokat, a közép- és kistermelőkig bezárólag kamarai körze- tenkint összeiratta, hogy szövetségbe tömörülve egységesen léphessenek fel a cukorgyárakkal szemben és így kedvezőbb átvételi árakat harcolhassanak ki/9 A cukorrépatermelők érdekképviselete rövidesen megalakult és a Cukorgyárosok Országos Egyesületével 1928. március i-én három évre érvényes megállapodásra lépett. A megegyezés értelmében a termelők az 1928., 1929. és 1930. évi termésű cukorrépa minden tiszta súlyú mázsája után 2,85 P beváltási árat kaptak. A termelőket többlet illette meg, ha Londonban a szabadraktári cukor ára a 15,6 shillinget meghaladta. A londoni árjegyzéstől és a belföldi eladási forgalomtól függően i q cukorrépa átvételi ára kedvező esetben 3,05 P-re emelkedhetett.50 A cukorpiacon azonban 1928-tól kezdve egyre súlyosodó válság tünetei mutatkoztak, ami a cukor árának rendkívüli zuhanásában jutott kifejezésre. A londoni szabadraktári cukor ára a túltermelés következtében rövidesen 11,8 schillingre csökkent. Mivel az 1928. évi megegyezés a cukorrépa beváltási árát a cukor külföldi áralakulásától tette függővé, a termelőket a cukorválság hátrányosan érintette. Kárpótlást egyedül attól a plusztól remélhettek, melynek megtérítésére a gyárak magukat a hazai fogyasztás emelkedése esetén kötelezték. A
