Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
A 12 üzletév alatt a Mezőgazdasági Ipar Rt. a különböző intem tartalékolásokon és leírásokon kívül 8955 000 korona netto nyereséget ért el. A részvényeseknek pedig 6 090 000 korona osztalékot juttatott.27 A részvénytársaság igazgatósági tagjai évenkint a tiszta nyereség 5-10%-át jutalék címén kapták meg. A kaposvári bérgazdaság gazdatisztjei, valamint a cukorgyár adminisztratív és műszaki tisztviselői rendszeresen, míg az állandóan foglalkoztatott munkások és a gazdasági cselédek csak egyes években, jutalomban részesültek. A vállalat nyugdíjalapot is létesített, melynek a vagyona az 1913-1914-es üzletévben 592 000 koronára emelkedett. A Mezőgazdasági Ipar Rt. pénzügyi erejét érdekeltségek vállalásával igyekezett növelni. A Hitelbankkal együtt közös haszonra és kockázatra 1905- ben a Pannonia Kender és Lenipar Rt. nagylaki kendergyára, 1910-ben az Alföldi Cukorgyár Rt., 1911-ben pedig a Baranyavári Cukorgyár Rt. és a Bács- megyei Cukorgyár Rt. alapításában vett részt. Majd ugyancsak ebben az időszakban érdckelteséget vállalt a Stummer Károly Cukorgyárak, a Szatmári Cukorgyár és a Phylaxia Szérumtermelő részvénytársaságoknál.28 A BÉRGAZDASÁGOK ÉS A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÜ ÉS A KÉT FORRADALOM KORSZAKÁBAN A háborúval együttjáró munkaerő- és nyersanyaghiány a kaposvári és to- ponári bérgazdaságoknál, valamint a kaposvári cukorgyárnál természetszerűleg erősen éreztette hatását. A bérgazdaságok a munkaerőhiányon nagyobb számú gőzekék és aratógépek beállításával igyekeztek segíteni. A gépesítés azonban a kapásnövényeknél, főként pedig a cukorrépa megművelésénél nem volt megvalósítható. Az első két háborús évben a kalászosok terméseredményei is erősen csökkentek. Ezzel szemben az állattenyésztési üzemág, elsősorban pedig a marha- és sertéshizlalás rendkívül nyereségesnek bizonyult. A kalászosoknál a gyengébb termési eredményeket a kedvező értékesítési viszonyok kiegyenlítették.29 A mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége ösztönözte a vállalatot arra, hogy 1917-ben a patosfai 1800 holdas birtokot 25 évre haszonbérbe vegye.30 A kedvező üzleti eredmények lehetővé tették, hogy az igazgatóság nagyobb beruházásokat hajtson végre. Többek között az 1915-1916-os üzletévben a bérgazdaságok üzemének racionálisabb igazgatása és az erdőgazdaság kihasználása végett 50 km-es gőzüzemű és 18 km-es erdei vasutat építtetett.31 A kaposvári cukorgyár az első háborús évben még elegendő cukorrépát tudott feldolgozni. A következő években azonban mind kevesebb nyersanyaghoz jutott. A feldolgozott cukorrépa és a gyártott cukor mennyiségének számszerű adatai némi fogalmat adhatnak az üzem nagyarányú visszaeséséről:33 1914-1919 feldolgozott gyártott kristálycukor nyerscukor répa q q 1914—15. évben 1,099,400 310.000 521.000 404,500 141,200 2,795 44,900 1915— 1916. évben 1916— 1917. évben 1917— 1918. évben 69,600 403 58,000
