Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
Barcsot a századfordulón ugyan hivatalosan csak a kisközségi státus illette meg (nagyközséggé 1911-ben nyilvánították), de lokálpatriótái a helyi sajtóban közölt cikkeiben mindig városként emlegetik. Ehhez a szemlélethez nyilván a többi somogyi nagyközséggel, járási székhellyel ellentétben a település egy térben jól elhatároló részének, kereskedelmi, ipari, közlekedési centrum funkciója és annak a település külső arculatában való (Somogybán szokatlanul pregnáns) kifejezésre jutása (emeletes, bérház jellegű lakóépületek, üzemcsarnokok, gyárkémények, raktárak, a hatalmas pályaudvar sintextúrája és a lüktető forgalom a rakparton) adta meg az alapot. A község amerikai gyorsaságú fejlődését a helyi lokálpatrióták egy kis megbocsátható túlzással így jellemezték: „Chikagónak indult - Barcs lett belőle”. - Annak ellenére, hogy e község volt a megye első kereskedelmi központja, de országosan is a legjelentősebbek közé tartozott, Barcs igazi gazdasági súlyát még Somogy lakosainak nagy része sem ismerte. A település „amerikai tempóban” végbement terjeszkedését, gyors gazdasági fejlődését csak bizonyos fáziskéséssel követte adminisztratív, államigazgatási súlyának növekedése, aminek első jelentős megnyilvánulása a járási székhellyé való kijelölése volt 1896-ban. (Peres ügyekben viszont továbbra is Nagyatádra voltak kénytelenek utazni a helyi lakosok, Barcson 1928-ig nem volt járásbíróság.) Kommunális intézményei is elmaradottak voltak. A felhalmozott gabona, fa és egyéb gyúlékony áruk, valamint a számos favázas raktárépület óvása érdekében ugyan már 1881-ben megalakult a tűzoltó egyesület, de kórházépítésre nem került sor, hiába sürgette ezt a helyi sajtó.1"’ Villanyvilágításának árammal való ellátása 1927-től Kaposvárról épített távvezetéken történt. Az 1920-as évek végén a község rossz ivóvize miatt artézi kút fúrását sürgették, arra hivatkozva, hogy a hasonló nagyságú Nagyatádon és Szigetváron már artézi víz áll a lakosság rendelkezésére.11' A Jugoszlávia és hazánk közötti személyforgalom a barcsi határállomáson nem volt jelentős, pl. 1925-ben 1500-2000 ember lépett ki és kb. ugyanennyi belépett az országba. Mind a gazdasági élet fejlődését, mind a település nagyságának változását, funkcióinak alakulását és e folyamatok intenzitását, valamint időbeli szakaszosságát jól tükrözik a lakosság számáról és foglalkozásbeli összetételéről az alábbiakban közreadandó adatok: 12. táblázat Barcs lakosságszámának, növekedése118 Év Lakosság száma Év Lakosság száma Év Lakosság száma 1720 220 1860 1 568 1900 5 396 1784 356 1869 2 111 1910 6 415 1830 988 1880 3 080 1920 6 159 1850 1 200 1890 4 427 1930 7 585 Barcs lakosságszáma a gőzhajózás megindulása utáni öt évtized alatt megnégyszereződött. Leggyorsabban az 1880-as években fejlődött a község, amikor tíz év alatt majdnem másfélszeresére nőtt lakossága a sok beköltözés által. Az. első világháború után tulajdonképpen alig gyarapodott a lakosság a hajóforgalom és a kereskedelem elsorvadása következtében. (Az 1930-as adatba már beleszámították az időközben Barcshoz csatolt 1180 lakosú Drávapálfalvát is!) 208
