Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
-erejét 1000 lóerős gőzgép szolgáltatta. A hatemeletes üzem korszerűsítésénél kizárólag a termelékenység növelésére fektettek hangsúlyt, viszont a kapacitást a lisztexport háború utáni visszaesése miatt lecsökkentették 10 vagonra. Még a modern Ganz hengersorokkal történt felszerelés után is, 1928-ban átlag 100 főt foglalkoztatott, de 1931-ben97 150 munkás és 20-25 tisztviselő dolgozott benne. Termékeinek fő vásárlói az 1920-as évek végén Ausztria és Csehszlovákia voltak, de rendszeresen szállított Görögországba, Svédországba és Svájcba is.98 Gazdasági nehézségek miatt 1935-ben megszűnt e malomban az őrlés, 1942-től internáló tábornak használták. - Barcs nagyságban második (mindössze 1 vagon/nap teljesítményű) malma, az Üjváry-féle gőzmalom még a két világháború között is működött. c) A Barcsi Sertéshizlalda Rt. Létrejöttét ugyancsak a község kivételes forgalmi helyzetének köszönheti. Ugyanis az 1884-ben 200000 Kor. alaptőkével létrejött vállalkozás mindhárom gazdasági tényezője a szlavóniai, makkon nevelt, olcsó soványsertés, az eleség (román kukorica) és a hizlalt sertés piaca (Ausztria, Németország) főként külföldi volt. A sertésállomány fejlődését a következő számok érzékeltetik:99 év db év db 1886 5847 1890 9 375 1887 7594 1891 10 370 1888 8135 Mivel az 1890-es évek végéig a hizlaló felszerelése teljesen elavult, de ezt saját erőből a cég nem tudta rekonstruálni, vezetői (Turonyi Biedermann Ottó elnök és Vas Lipót vezérigazgató) közbenjárására megfelelő kártérítés után állami kezelésbe ment át a telep. Százhetvenezer korona ráfordítást igénylő korszerűsítése, - amely a termelékenység növelése által nemcsak olcsóbbá tette a hizlalást, hanem a jobb higiénikus feltételek biztosításával, a hízókat korábban gyakran megtizedelő sertésvész okozta károkat is csökkentette - 1902-ben fejeződött be. Kezdetben évente 26 500, néhány év múlva 45 000 és az 1910-es évek elején már majdnem 100 000 hízott állatot bocsátottak ki óljai. Éppen az üzem külföldtől való függése miatt már az első világháború kitörésekor abbahagyta tevékenységét és csak 1923-ban szervezte újjá és indította meg Krampler Jenő, az új igazgató.100 A két világháború között a fentiekben bemutatott három gazdasági tényező mindegyike jóval szerényebb méretekben járulhatott csak hozzá az ismét magánszemélyek kezébe került hizlalda üzemeltetéséhez. 1929-ben, még a gazdasági válság kitörése előtt, állami sertéseket101 és nagytétényi hizlalda sertéseinek 400 állatát vállalták el a bérhizlalásra.102 Produkciója a világháború előttihez képest az 1920-as években jelentéktelen, mindössze évi 4-5000 db (csak az 1200 férőhelyes telepen hizlaltak, a többi ólak kihasználatlanul maradtak), viszont minőségben igyekeztek hátrányos helyzetükön javítani. Fehérszőrű telivér mangalicáért és angol import sessex hússertéseiért vevői az átlagosnál magasabb árat fizettek. (A mezőgazdasági kiállításon akkoriban még sikert arathattak 16 hónapos, 5 hónapig hizlalt, átlag 192 kg-os, 68-90% zsírt adó tenyészállataikkal.) Néhány, a takarmány előállítással és előkészítéssel kapcsolatos kisebb segédüzemmel (napi 100 q teljesítményű villanymalom, napi 120 q teljesítményű 205
