Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
gyáriparának a fele (a helyi nyersanyag bázisra települt élelmiszeripar, valamint a szolgáltatóipar), míg a járási székhely funkciójú nagyközségekbe egy-két helyi szükségletre termelő élelmiszeripari, vagy téglaégető üzem kivételével nem települt gyáripar, így csak közigazgatási, igazságszolgáltatási központok maradtak. Barcs viszont még járási székhellyé (1896) történt előrelépése előtt kiemelkedett a községek sorából, 1900 és 1930 között pedig már (a tízévenkénti nép- számlálás adatai szerint) a lakosság 24-3 5%-a iparból élt. Barcs ipara megtelepedésének alapját a távoli területekről érkező nagymennyiségű nyersanyag kepezte, mivel annak egy részét félkész termékké átalakítva még kedvezőbb feltételek között lehetett a külföldi piacokon értékesíteni. A korszak legfontosabb energiahordozóját, a szenet, szintén távolról kellett ideszállítani. Már 1868-tól lehetőség nyílott a pécsi szén vasúti szállítására, 1903-ban pedig a szlavóniai pitamicai szénbánya Barcson raktárát létesített,h!i ahonnét a DGT mecseki szenénél ugyan gyengébb minőségű (3500-3800 kalóriájú), de jóval olcsóbb lignitet vásárolhattak a helyi üzemek, sőt alkalmilag hajón tovább szállíthatták (2. ábra). Az iparvállalatok számának és nagyságkategóriánkénti megoszlásának , a századfordulótól 1930-ig történt alakulásáról az alábbi adatok tájékoztatnak: 11. táblázat Az iparvállalatok száma nagyságkategó riánként O Év Segéd 1 2 3—5 6—10 11—20 20-nál több összesen nélkül segéderővel dolgozó vállalatok 1900 111 43 29 20 7 1 3 214 1910 117 66 25 23 10 3 3 247 1930 167 98 28 8 2 5 308 Barcs legfontosabb iparága a fafeldolgozó fűrészipar nemcsak a legrégibb tradíciónak örvendő, de napjainkig is kiemelkedő szerepet tölt be a község gazdasági életében. Ezt követte a mezőgazdasági ipar, amely aránylag későn, a század- forduló után vált nagyobb jelentőségűvé, de már a második világháború előtt visszaesett. Építőanyagipara csak a helyi szükségletre termelt. Barcs jelentősebb iparüzemei: a) A fűrészüzemek. Az első fűrésztelepet 1874-ben alapította a későbbi nagy malom helyén egy morva cég, majd a pécsi Engel gyár is létesített egy fióküzemet (a malom és a hizlalda között), amely azonban csak néhány évig gazdagította a helyi vállalatok számát. Barcs legrangosabb fafeldolgozóját 1878-ban létesítette a Societe d’impor- ■tation.de Chene párizsi cég, mely Szlavóniában hatalmas, csaknem érintetlen erdőket vásárolt és a kivágott rönköket részben tengelyen, részben vasúton Barcsra szállította. A francia cég mintegy másfél évtizeden belül Normanéiban, Vobanjén és Zágrábban is létesített nagyobb fűrésztelepeket.01 Amikor a Drávához közelebb eső területről elfogyott a fa, 1897. májusában áttelepítette barcsi üzemét az Eszék melletti Bizováczra.02 - Az elhagyott üzemi épületek azonban alig egy évig állottak üresen, mert 1898-ban a Ncuschloss testvérek alapította Nasici Tanningyár 205
