Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
Segítségünkre vannak azonban azok a helynevek, amelyek az illető területen elsőnek és elszórtan települt népek nevéből keletkeztek, mivel ezek a magyarság közé ékelődött idegen falvakat jelölik általában.152 Somogy megye északi részén a mocsaras Balaton parton és Somogyvár környékén is ilyen telepítést mutatnak a helynevek.151 S a nagyobb számú törzsi helynév ott található, ahol a nemzetség megtörése erőszakos eszközökkel ment végbe.151 Győrffy megállapította, hogy e különféle törzsekből összetevődött jobbágyság az uralkodó nemzetség hatalmi szervezete volt. S az ellenállók leverésére váraik és szállásterületeik megszállására használták őket.155 Így a magyar törzsi helynevekben, tehát a X. századi jobbágyságnak, nomád társadalmunk vazallus rétegének emlékeit kell keresnünk. Mivel megállapítható volt vizsgálatunk szerint az, hogy a Besenyő és Be- rény helynevek főként Somogy megye északi és keleti részén, elsősorban Somogyvár környékén találhatók meg, ezért ezek csak a magyarság közé céltudatosan telepített katonai erőre utalhatnak. Számuk jelentős, s a mocsaras területek benépesítésén túl komoly katonai erőt jelenthettek. S valószínű az is, hogy összefüggés mutatható ki Koppány leverésével kapcsolatban az azután idetelepíthetett törzsi népcsoportok itteni szerepével. Tárgyalt adatainkon kívül a X. század végén és a XI. században történő besenyő településekre utalhat Somogy megye nyugati határán, a Kanizsától keletre lévő, 1019-ben említett Bessenyein) birtok.lo6 Ugyanakkor a Balaton északi részén a veszprémi püspökség és a káptalan mellett a Tomaj nemzetség birtokai ismertek a XI. századból. S a Tomaj nemzetségnév ilyen előfordulásai mint Le- sence-, Badacsony és Cserszegtomaj is a korai besenyő településekre vallanakT’7 A XI. századi magyar államtól; Erdélytől keletre 1007-8 táján éltek a besenyők. S a történeti adatok szerint szabad besenyők I. István alatt főként a gazdagok közül jöttek be, mivel az uzok XI. század közepéig tartó betöréseikkel kiszorították őket Etelközből. Besenyők azonban nemcsak Magyarországra, hanem bizánci fennhatóság alá is telepedtek. Főként a kiirtott bolgárok helyére Bolgár fehérvártól délre.158 S a déli részen Bolgárfehérvár 1068-as ostromakor Salamon vezére, Ján soproni ispán sok besenyőt ejtett fogjul és letelepítette őket a soproni Árpás és a későbbi Besenyő stb. falvakba.155 A magyarok régi települései közé került besenyők itt is a fegyveres határőr szerepét alkották. A XI. század végén is bizánci területre ismét nagyobb tömegben kerülnek besenyők. 1091-ben I. Alexios császár Makedóniába telepíti őket. Ekkor a bizánci hadsereg jelentős részét besenyő, uz, kun, alán és türk stb. zsoldosok alkotják.160 A jelentős népcsoport szórványos említéseire ezután egyre kevesebb adat marad fenn. Magyarországon is gyorsan beolvadnak, s egyes helyeken régi telepítéshelyüket, birtokaikat is elhagyták.161 Somogy megyében több XIII. századi említés szerint a besenyő Szalók nemzetség szentegyedi birtokairól tudunk.162 A velük rokon Szák nembeli Zopa családnak Szentgyörgy nevű birtokát ugyanakkor Hárságy fölött találjuk. S a Szalók nembeli Bálád ágnak a birtokában volt még a XIII. században Kinus-Be- rény (Nágyberény-Szent György patr.) és Ádánd it.163 A török hódoltságig ismertek azonban a somogyi területen a besenyő eredetű Fánchyak. Ez a család eredetileg Fejér megye déli részét szállta meg, ahol Fáncs puszta is fekszik}5’' A Somogyba került ágból a XIV. században gordovai „17 "r
