Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után
annak kell elfogadnia, aki akarja. Javasolták továbbá, hogy a legeltethető területek csökkenése miatt mindenkinek, aki arra igényt tart, a városhoz közel egy osztályozott hold lucernást adjanak. A legelő egy részét kiosztják a házjoggal rendelkezők között.78 A nyomásos gazdálkodás mellett maradóknak jogukban állott választani, hogy a határ keleti vagy nyugati részén kívánják földjeiket három vetőben kivenni. Ök azonban nem voltak hajlandók tárgyalni, választani és nyilatkozni, így a bíróság sorshúzással döntött. A háromtagúak a határ keleti részére kerültek.79 1862 őszén megtörtént a hasznavehetetlen területek kijelölése is,80 így 1863 januárjában elkészült az általános mérnöki tervezet. Ennek elfogadása után készült el a részletes tervezet,81 majd júniusban megkezdődött a természetbeni kiosztás.82 A tagosítást ellenzők azonban még nem adták fel a harcot. Már 1863 őszén pert kezdtek a ,,. . . tudtunk és beleegyezésünk nélkül elővett és saját tulajdonunkat veszélyeztető tagosítás” ellen.83 Vörös Mihály és társai kifejtették, hogy földbirtokaik nem úrbéri természetűek, tehát az úrbéri törvények nem vonatkoznak rájuk, így azok alapján nem lehet a tagosítást sem törvényesen elrendelni. Az „urasággal kötött egyezség nem dönthet az „arányosítás” kérdésében.8,1 Az elsőfokú ítéletet az ellenzők megfellebbezték,8'’ elmentek egészen a hétszemélyes tábláig, hangoztatva, hogy a tagosítani akarók sok városi birtokosnak a beleegyezését csak fenyegetések útján szerezték meg.88 A per végül sem járt eredménnyel. A végrehajtással kapcsolatban temérdek a panasz.87 Fő oka: a birtokos valami miatt nem volt megelégedve az új birtokával. A bíróság már a végrehajtás hitelesítése előtt is igyekezett kivizsgálni az ügyeket, és legtöbb esetben megállapította, hogy az új földdarab kijelölése a tervezetnek megfelelően történt. Sok a panasz Szávay János mérnök ellen is. Az alispán kénytelen figyelmeztetni is a mérnököt: „. . . a kaposvári tagosztályos ügynek keresztül vitelében a megelége- detlenség naponként nőtön nőlni leginkább onnan látszék származni, hogy mérnök úr a panaszolkodókkal indulat nélkül nem képes intézkedni. ”ss A végrehajtás meghitelesítésére 1865. május 2-6-án került sor. Ennek során sok panaszt és kérelmet kellett ismét megtárgyalni, de a bíróság a legtöbbjét elutasította. Elutasította az uradalom kívánságait is.89 Még a következő év is eltelt a különböző panaszok, fellebbezések, folyamodványok intézésével.91’ A kialakult helyzeten ezek azonban már nem változtattak. A birtokrendezés eredménye A birtokrendezés következtében Kaposvár határában a volt földesúrral megszűnt a feudális közösség. A határ nagy részében megszűnt a nyomásos gazdálkodás is, megszűnt a legeltetési szolgalom az ugaron és a tarlón. A birtokosok most már a kapitalista viszonyoknak megfelelő „szabad” földtulajdonnal rendelkeztek. Az úrbéri legelő illetmény és a városi földek egy részének felosztásával a városi házjoggal rendelkezők növelni tudták földterületüket. Egy házjogra 3,6 osztályozott hold jutott a felosztott területből, amely megközelítően megfelelt a házosztályföldek nagyságának. Így a városi birtokviszonyok - a szőlőhegyeket figyelmen kívül hagyva - a következőképpen módosultak:91 A birtokosok száma
