Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után
tárgyalásra fog sor kerülni, akkor visszatérhessen a rendezés megindítására akadályul szolgáló kérdésekre is. így a bíróság elrendelte a szükséges adatok beszerzését, a per ,,felszerelés”-ét.23 A per felszerelése A per ezen szakaszában kellett az eljárás dokumentációját összeszedni. Az elvégzendő legfontosabb feladatok a következők voltak: a) Az 1848-ig fennálló úrbéres viszonyokat bizonyító dokumentumokat (így elsősorban a Mária Terézia-féle urbáriumot a mellé zárt tiszti jelentéssel, úrbéri tabellával, a kilenc kérdőpontra adott válaszokkal, illetve az urbáriumot pótló szerződéseket) kellett összeszedni. Ez utóbbiakat terjesztették be Kaposvár esetében is. Hasonlóképpen mellékelni kellett a korábbi úrbéri perek anyagát is, ha az a rendezés során eldöntendő kérdésekre vonatkozott. b) Fel kellett mérni a határt, és ennek során meg kellett állapítani az egyes földterületek jogi helyzetét. c) El kellett végezni az osztályozást, a minőség szerinti becslést. d) Végül a felszerelési eljárás lezárásaként a beszerzett adatokat, így elsősorban a felmérést és az osztályozást bíróilag hitelesíteni kellett.25 Bár az uradalom a január 30-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a felmérés már megtörtént és csak a hitelesítés volna hátra, a per felszerelése mégis három és fél évig húzódott el. Az elhúzódás okát nem lehet teljesen világosan látni a rendelkezésünkre álló források alapján. A határ felmérése a volt földesúr feladata volt, a „működő” mérnököt a volt földesúr fizette, a volt úrbéreseknek csak a felmérésnél szükséges kézi munkákról és fuvarokról kellett gondoskodni. Az uradalom mérnöke a kaposvári rendezés során Szávay János volt, maga is kaposvári birtokos (az 1852-60. évi állapot szerint egy házjoga, 0,46 osztályozott hold belsősége és 2,93 osztályozott hold szántóföldje volt, birtoka 1865-ig 9,79 osztályozott hold szántóföldre és 2,91 osztályozott hold rétre nözvekedett.)23 Az uradalom 1858 februárjában be is nyújtotta a térképet és a földkönyvet, az úrbéri törvényszék már 1858. február 24-én megkereste a kaposvári cs. kir. városilag kiküldött bíróságot (amely ebben a vonatkozásban a vegyes szolgabíróságok feladatát látta el), hogy a határ felmérése és a dűlők osztályozása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye, azaz ellenőrizze, hogy az átadott térkép és földkönyv megfelel-e az előírásoknak és az érdekeltek megválasszák a becslést elvégző szakértőket. Ugyanakkor kellett volna a városilag kiküldött bíróságnak a foglalásokat megszemlélni és összeírni, továbbá a visz- szaváltható irtásokat kimutatni és az irtásbért megbecsülni.2U Ez utóbbi nyilván a városiak ellenállása miatt nem sikerült, mert - bár közben a város sürgette a munkálatok befejezését - 1859 júliusában újabb tárgyalást kellett a foglalások, az irtások, a közös legelők és erdők ügyében kitűzni, e tárgyalást azonban ismételten elhalasztották.27 A per tárgyalásai során az uradalmat mindvégig Szokolay Dániel uradalmi ügyvéd képviselte, a nagyobb helyismereteket igénylő tárgyalásokon (például a hitelesítésen) résztvett a tiszttartó is. A várost az előírásoknak megfelelően Be- reczk Andor polgármester útján idézték meg. Az 1857. december 14-i jegyzőkönyvet, melyben csak a tárgyalás elhalasztását rögzítették, a város részéről csak 163.
