Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Györffy György: Koppány lázadása
44- Arra, hogy az eredetiben, alul Dominicus archiepiscopus vice cancell(arii) recog(novit) kellett álljon, ld. Györffy Gy., Arch. Hist. Pont. 7 (1969) 97; MTA. II. Oszt. Közi. 18. (1949) 211. Domokosnak a tanúk között való említése ellen szól az is, hogy Heribert C a quoque kötőszót önállóan fogalmazott okleveleiben nem használta; hasonló helyzetben az atque-1 és ritkán immo-t írt. Domokos érsek személye más hiteles forrásból nem igazolható. Felmerülhet az a gondolat, hogy Domokos érsek azonos-e azzal a Domokos Sutri-i püspökkel, aki 1001 márciusában II. Szilvester pápát Rómából Ravennába kísérte és jelen volt a magyar egyház alapítását szentesítő összejövetelen (DO. III. n. 396). Bár tovább is Sutában fungált (Id. Gams P. B.: Series episcoporum ecclesiae cath. Ratisbonae 1873. • •)> elképzelhető volna, hogy a pápa őt küldte Magyarországra megbízottként. E plauzibilisnek látszó feltevésnek egy súlyos diplomatikai nehézsége van: a recognitio-sorban nem szerepelhet pápai megbízott, csak az uralkodónak alárendelt főpap, udvari méltóság. 45. MG. DO. III. n. 396. 387. 46. Györffy Gy., Arch. Hist. Pont. 7 (1949) 91-93; MTA. II. Oszt. Közi. 18 (1949) 208-210. 47. MG. DO. III. n. 311, 318, 330, 352, 355, 358, 361, 565, 370, 401, 412. 48. Uo. n. 837. 49. SRH. I. 299, 371, 376, 392. 50. Wertner M., Századok 43 (1909) 399-400; Fejér G.: Codex diplomaticus. . . Budae 1829 - .VII/5. 503, 546-547. 51. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza. . . Budapest, 1890-. I. 523, 654; Fejér G. i. m. VII/5. 102; Csánki D. i. m. II. 633; Györffy Gy.: Tanulmányok 86. 52. Itt említem meg, hogy a hét vezérnek a krónikában fenntartott listájában Cund szerepel fiával, Cusid-áal és Cupian-nal, akit a XIV. századi krónikák Cupan-nak neveznek. Minthogy lakhelyüket a „Nyírben” jelölik meg, Kupi an nevét Kaplonnyal azonosítottuk (Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp., 1948. 105). A Cupajico Cupian név azonban Koppánynak olvasandó, mert a szatmári Koppány-telke pusztának XV. századi neve Koppan-telekecoKopyanthelke (Maksay F.: A középkori Szatmár megye. Bp. 1940. 162), viszont a Kaplony név legkorábbi alakja: Cupulon, Cuplon, Caplon [Karácsonyi i. m. II. 289; Györffy Gy., Archaeológiai Értesítő 97 (1970) 235]. A vezérnévsor összeállítója minden nevet a krónika fejedelemkori történetéből merített, hol Kaplony- ról nincs szó, csupán Koppányról. Lehet, hogy a névsor összeállítója Koppányra gondolt, és a településhelyet Kaplonymonostorral azonosító XIII. századi kiegészítő vezette történeti köztudatunkat tévedésbe. 53. Pauler Gy.: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Budapest, 1899. II2 603; Domanovszky S.: Kézai Simon mester krónikája. Budapest, 1906. 119-120; 129- 130; Hóman B.: A Szent László kori Gesta... 63; Váczy P-: Emlékkönyv Károlyi Árpád. . . Budapest, 1933. 561. 54. Györffy Gy.: Krónikáink... 152 kk.; Történelmi Szemle 9 (1966) 33. Bár az advena- névsort Horváth ]. is Ákos mester összeállításának tartja, a 41. fejezet második részét a rimes próza alkalmazása miatt az ősgestára vezette vissza (i. m. 290-291) és ehhez csatlakozott Gerics L. (i. m. 9 kk). 55. Századok 28 (1894) 585—586; vö. Karácsonyi i. m. II. 183. 56. így már a Niebelung Énekben: FLtzeln si funden in der stat z& Gran (1497. sor); a fenti krónikahellyel összevetve ld. Hóman B.: Történetírás és forráskritika. Budapest, 1938. 318. 57. Knauz F.: MES. I. 24-32. Vö. Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza. Budapest, 1963. 441-442. 58. SRH. I. 317, vö. II. 387. kk. 59. SRH. II. 272, 483-487. 60. Györffy Gy., Székesfehérvár évszázadai 2 (1971). Sajtó alatt. 61. SRH. I. 385. 62. Vö. Györffy Gy., Történelmi Szemle 9 (1966) 28-29. Nem fogadható el Gerics L. nézete, miszerint a de genere Vencilini kitétel már az ősgestában benn állhatott. (Uo. 1-24 és Irodalomtörténeti Közlemények 3 (1967) 592-595). Eltekintve attól, hogy Bátor Após apja, Márton kronológiailag nem egyeztethető Miske fia Mártonnal, teljesen valószínűtlen, hogy Bátor Apósnak Vencilintől való származása esetén az őskrónika írója ezt a sokat szerepeltetett vitézt a Vencilin-leszármazottak felsorolásakor mellőzte volna. 63. Györffy Gy.: Tanulmányok ... 14. 64. Csóka L. (i. m. 540 kk.); Pannonhalmával való kombinációi azonban nem meggyőzőek. 26
