Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)
vezérkari tisztje erre jelenti, hogy a 3. lovasdandár első része Székesfehérvártól délre megkezdte a kirakodást. A hadseregcsoport azt tervezi, hogy ezt a dandárt állítja készenlétbe az LVII. páncéloshadtest vezetésével szándékolt, déli irányú támadáshoz. „Ha azonban az ellenség Kaposvár elfoglalása után továbbhalad északnyugati irányba, új döntésre van szükség.” A hadműveleti osztály i. vezérkari tisztje erre kilátásba helyezi, hogy az F Hadseregcsoport még további két hadosztályt irányít északra, az egyik a 117. vadászhadosztály4“ lesz. Ezt az ígéretet a nap folyamán maga Wenck altábornagy, a vezetési csoport főnöke is megismétli. 18.40-kor viszont az F Hadseregcsoport 1. vezérkari tisztje közli a Dél Hadseregcsoport 1. vezérkari tisztjével, hogy a 117. vadászhadosztály közeli érkezésével nem lehet számolni. A hadosztály még Dvornik- tól délre a Drinánál áll, és mintegy 350 km-t kell megtennie gyalogmenetben, partizánok ellenőrizte területen. 18.15-kor Gaedcke vezérőrnagy, a Fretter-Pico seregcsoport46 vezérkari főnöke jelenti az 1. vezérkari tisztnek, hogy Dombóvárnál és Kurdnál fokozódik a szovjet csapatok nyomása. Dombóvár ellen gépesített szovjet erő vonul fel, mely most már nyugatról is körülfogja a helységet. Hasonlóan alakul a helyzet Kurdnál is, ezért a hadseregcsoport szükségesnek tartja a 23. páncéloshadosztály visszavételét a Simontornyától délnyugatra levő területre. „Dombóvár elvesztett poszton küzdő helyőrségét ez esetben Tamásiba kell visszavonni. A döntés azonban nagy horderejű, mert ezzel teljesen megszakad az összeköttetés az F Hadseregcsoport balszárnyával. Most arról van szó, hogy valahogyan átvészeljük a következő napokat, amíg további erők beérkeznek.” A Dél Hadseregcsoport 1. vezérkari tisztje 19.3 5-kor értesíti Gaedcke vezérőrnagyot, hogy javaslatát Friessner vezérezredes elfogadja. Közli a vezérőrnaggyal, hogy Pincehely-Cece-Dunaföldvár vonalában biztosító-vonalat kell elfoglalni. „Dombóvár helyőrségét el kell indítani Kaposvárra, az ottani harcparancsnok megerősítésére.” A 2. páncéloshadsereg közeli alárendelésének hírére a Dél Hadseregcsoport i. vezérkari tisztje 20.30-kor felhívja a 2. páncéloshadsereg 1. vezérkari tisztjét. Közli vele: vigyázni kell, nehogy a LXVIII. hadtestet a Drávához szorítsák. A hadtestnek szükség esetén nyugatra kell visszaküzdenie magát, hogy időben beérjen a Margit-állásba a Dráva és a Balaton között. A 2. páncéloshadsereg i. vezérkari tisztje mindenekelőtt erősítést kér: a 3. lovasdandárnak a hadsereghez való irányítását. A LXVIII. hadtest hadosztályai legyengült állapotban vannak, és még nem szokták meg a Vörös Hadsereg elleni harcot. A 44. birodalmi gránátoshadosztály harci szelleme jelentősen csökkent. A 71. gyaloghadosztály a keleti arcvonalon vívott harcban való járatlansága folytán meglehetősen meggyengült. A legjobb hadosztály az 1. hegyihadosztály, de ennek csak egy megerősített ezredcsoportja van itt, a többi része még a Drávától délre tartózkodik. A Brandenburg harccsoport már csak két zászlóaljnyi erős. Bürker ezredes, a 2. páncéloshadsereg vezérkari főnöke 21.5 5-kor telefonon jelentkezik Friessner vezérezredesnél. Közlése szerint a hadseregnek sem megfelelő tüzérsége, sem utászalakulata, de páncéltörő tüzérsége vagy páncélos egységei sincsenek. Bürker megismétli azt a korábbi kérést, hogy irányítsák a 3. lovasdandárt a hadsereghez. Mivel a LXVIII. hadtest mindkét szárnyán előretörtek a szovjet csapatok, a 2. páncéloshadsereg kénytelen visszavonulni a Mi- holjactól északnyugatra — Szigetvártól keletre húzódó vonalra. Szigetvár és Ka214
