Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
számú ösztöndíjat. A város átiratát a kereskedelmi minisztérium is támogatta. A kamarai közülés úgy határozott, hogy a várost terhelő építési költségekhez fedezet híján nem járul hozzá, azonban évi 1200 K-t ad ösztöndíjakra, de fenntartja magának az ösztöndíjak adományozásának jogát. A következő évben a pécsi városi felsőkereskedelmi iskolánál is létesített három ösztöndíjalapítványt. A pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának volt ösztöndíjalapítványa a budapesti keleti kereskedelmi akadémián is. De támogatta ösztöndíjakkal a kamara területén lakó, kereskedelmi és ipari pályára készülő, anyagi támogatásra szoruló ifjait függetlenül attól, hogy az ország melyik felsőipari, vagy kereskedelmi iskoláján tanultak. A kereskedelmi minisztérium megbízásából a kamara elnöke mint miniszteri biztos vett részt a nagykanizsai felsőkereskedelmi iskola érettségi vizsgálatain. A pécsi és zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolákhoz pedig a kamarai titkárt küldte ki. A tanoncoktatás terén is arra törekedett a kamara, hogy a hiányok mielőbb orvoslást nyerjenek; a szaktárgyakat megfelelő képességű tanárok tanítsák. A szakmai képzést kívánta előmozdítani a kamata tanfolyamok rendezésével. Ezt a célt szolgálták a kamara által rendezett építőipari, cipészipari, kazánfűtői, gépkezelői, számtan-mértan, szabadkézi rajz, szabó és egyéb tanfolyamok. A háziipar fejlesztését szolgálta a sárközi szövő-, hímző- és csipkekészítő tanfolyam. Rendezett a kamara mérlegjavító tanfolyamot és pénzbeli segélyben részesítette a pécsi pincériskolát. A tanfolyamrendezések később kiterjedtek az egész kamarai kerületre. Az ipari munkás tanfolyamokon kívül rendeztek mestertanfolyamokat is. A kereskedelmi minisztérium sokszor kért véleményt a kamarától a legkülönbözőbb ipari és kereskedelmi ügyekben, vagy értesítette országos vonatkozású gazdasági eredményekről. Véleményt kért a foszforos és kénes gyufa eltiltásával, új hetivásárok engedélyezésével, a Zsolnay gyár agyagipari tanműhelyének szervezési és fegyelmi szabályzatával, a volt mágocsi agyagipari iskolai épület eladásával, a Galandauer Testvérek nagymányoki márványbányája részére nyújtandó pénz- és gépsegéllyel, Mestrics Jenő pécsi rézárugyáros gőzgépberendezésével kapcsolatban. A minisztérium értesítette a kamarát a Romániába kiszállítható árukról, a török-román kereskedelmi szerződésről, a Romániával kötendő új postaegyezményről. A kamara a miniszteri leiratokkal kapcsolatban többször kifejezte esetleges nemleges véleményét is. A kövező és útburkoló iparnak, valamint a fűszer-, vegyes kiskereskedéseknek képesítéshez kötését a kamara nem helyeselte. Nem tartotta a kamara azt sem helyesnek, hogy a vegyeskereskedőket eltiltsák a vasáruk árusításától. A sütőiparban nem helyeselte a vasárnapi munkaszünetet. Olyan országos jelentőségű ügyekben való közreműködésre is felhívta a minisztérium a kamarát, mint az ipartörvényjavaslat tervezetének megvitatása. Nagyobb és fontosabb üzemek beindításáról is értesítette a minisztérium a kamarát, mint pl. a pécsi Herczeg Testvérek újonnan létesített telepének üzembe helyezése. A kamara befolyást gyakorolt a kerületében folyó ipari és kereskedelmi építkezésekre. Mindent igyekezett megtenni a munkavállalások elősegítése érdekében. Közbenjárt Budapesten az iránt, hogy a Szent István bazilika új orgonájának elkészítésével ne külföldi céget bízzanak meg, hanem a pécsi Angster orgonagyárat. Többször szót emelt a tisztességtelen kereskedelmi verseny ellen. 182
