Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Györffy György: Koppány lázadása
delkezett szállásokkal, míg a negyedik, Zolta és fia, Tas a Dunát Kalocsától Kísérő Vajas folyó mentén, a régi Bodrog megyében vándorolt. Ez a szállásrend Fájsz fejedelem idejében módosult, aki birtokba vette egész Somogy megye területét le a Száváig, ahol a mai Zágráb felett Fájsz nevű nyári szállása volt.'4 Tevel herceg ekkor, vagy már ezt megelőzően megszerezte Veszprém megye nyugati részén adászteveli szállását, fia Tormás pedig megkapta a Duna partvonalát Baranya megyében is: a Báni hegyek déli oldalán ui. Tormás falu7° őrizte szálláshelyét. A 955-i vereség következménye lehetett, hogy Fájsz fejedelmet Taksony váltotta fel és a történelemben ettől kezdve csak Taksony utódai szerepelnek. Ezen a ponton merül fel, hogy Zerind fia Koppány hol helyezhető el az Árpádok családfáján. E tekintetben az Árpádfiak területén feltűnő Koppány helynevek fekvéséből vontak le következtetést. Koppány nevének településtörténeti értékelése mindamellett óvatosságot követel. E nevet, mely a krónikákban többnyire Cupan, Cuppan, de egyszer Cu- pian és Cupuan alakban is szerepel,76 Németh Gyula a török méltóságnévből származtatta,77 mely a türk, avar, bolgár, és besenyő társadalomban is ismert volt.78 A név Magyarországon helynévben igen elterjedt, főként azért, mert a Koppány személynév az Árpád-korban divatos volt.79 Egy-két esetben számolhatunk besenyő törzsnévi eredettel és a szláv kopan árok szó helynévi jelentkezésével is.80 így pl. Bihar megyében a Sebes Körös Koppány nevű mellékága, amely már 1256-ban Koppankwnek ’Koppánykönyök’ néven szerepel,81 valószínűleg a szláv térszínformanévre vezethető vissza. Koppány szálláshelyét őrizhette meg az említett Somogy-tolnai határvidéken fekvő Törökkoppány (1138: Cuppan), a Veszprém megyei Koppány (1086: Cupan, 1358: Copuan), és a baranyai Koppány puszta (1275: Kuppan).82 Karácsonyi ötlete szerint Zerind Taksony idősebbik fia lehetett, Zerind fia Koppány, pedig Mihállyal, a lázadó Vazul apjával lehet azonos.83 Mivel Mihályt a magyar krónikák Taksony, és nem Zerind fiának mondják, ez az összekapcsolás elfogadhatatlan. Hóman Zerindet Tevel fiának vélte, azért, mert a Koppány és Tevel szálláshelyeit jelző helynevek szomszédosak.84 E feltevést csak az teszi kérdésessé, hogy Tevel két területén nem találunk Zerind helynevet, a Szörény (Zeuren) helynév idevonása ui. kétséges. Magam Zerindet Fájsz fiának tekintettem abból kiindulva, hogy Somogy, ahol Koppány országolt, korábban Fájsz területe volt, és Koppány lázadása indokolja, hogy a magyar krónikák miért hagyták ki Fájsz fejedelmet.85 Feltevésemet szintén a Zerind helynév hiánya gyöngíti. Zerind helynevet ui. a négy Árpád-fi területén csak a Zoltánhoz tartozó Bács megyében találunk, ezen kívül pedig a bihari dukátushoz tartozó Fekete-körös völgyében (1326: Zerend, Belzerend) és Krassó megyében (1414: Zerend)88 De a Zolta fia Taksonytól való származtatásának is vannak kronológiai nehézségei, így a kérdést nyitva kell hagynunk. Az a körülmény, hogy Koppány olyan vidéken kapott szállást, ahol korábban Tevel szállott meg, magyarázható örökléssel és rokoni juttatással is. így juthatott Koppány Pápa vidékére, de így Tolnába és Baranyába is. Figyelemre méltó, hogy Törökkoppány a középkorban nem Somogy megyéhez, hanem Tolnához tartozott, s ez magyarázható úgy is, hogy ez Koppány tolnai ingamozgásának felső végpontja volt, míg a folyón lefelé haladva a torkolatnál 16
