Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Györffy György: Koppány lázadása
Miután áttekintettük a forrásokat, vizsgáljuk meg Koppány lázadásának történeti körülményeit, ráterelve a figyelmet néhány nomád társadalomtörténeti jelenségre. A magyar történeti irodalomban ma uralkodó az a nézet, hogy Koppány az Árpád-ház tagja volt és Géza fejedelem halála után a seniorátusi trónöröklés jogán tartott igényt a trónra, a levirátus jogán pedig Géza özvegyére.66 Az Árpád-házi származás és a seniorátusi jogcím mindenek előtt igazolható a krónika azon szavaival, miszerint Tar Zerind, ill. fia Koppány a dukátust bírta. A dukátus az Árpád-kori magyar társadalom jellegzetes uralmi intézménye volt, mely a trónörökös, ill. az Árpád-házi senior hercegek önálló országlását jelentette. Kezdeti formái kimutathatók a törköktől a kazárokig.67 Magyarországon a fejedelmek korában a trónörökös herceg a hét magyar törzshöz csatlakozott kazár-kabar törzs felett állt. Az Anonymus (1200 k.) feljegyezte hagyomány szerint pl. Árpád idejében fia és örököse, Zolta bírta a kazár lakosságú bihari dukátust, ahol székelyek is laktak;68 a XI. században a trónörökös a nyitrai dukátust, az utána következő herceg a bihari dukátust birtokolta. A X. századi régészeti leletekből és a hercegek nevét fenntartó helynevekből igazolhatóan ez a X. századi viszonyok változott formában való továbbélése.69 A trónvillongásokat előidéző dukátus intézményét Könyves Kálmán király a XII. század elején szüntette meg.'0 A magyar krónika írásbafoglalása 1100 táján történt, a krónikaíró tehát a még élő dukátus intézményét tulajdonítota Koppánynak vagy apjának. A krónika idevonatkozó szavai: er at autem Cupan filius Calvi Zyrind, qui etiam vivente Geycha. . . ducatum tenebat,71 ui. kétértelműek: Vonatkoztathatók Kop- pányra és apjára egyaránt. A ducatus kifejezés 1100 körüli használata szerint ez Árpád-házi herceg bírta hercegséget jelent, éspedig bihari vagy nyitrai hercegséget. Nem jelenthette ez a kifejezés az 1090-ben meghódított tenger melletti Horvátországot, melyet akkor Szlavóniának neveztek, mert az 1114-ig rex kormányozta regnum-nak. számított.72 Amikor tehát a krónikaíró a fenti ducatus szóhasználata után néhány sorral Koppányról ezt említi: Hic fuerat dux Symigiensis, ez a somogyi dukátus inkább lehet szembeállítás az előbb említett „dukátussal”, és a kettő nem szükségszerűen azonos egymással. Zerind, ill. Koppány dukátusának kérdésében felvilágosítást nyújtanak Árpád-házi hercegek szállásviszonyai és a szálláshelyeiket megőrző helynevek. Árpád a magyar honfoglalás befejezése (900) és az egyeduralom megszerzése (904) után a Duna fővonala mentén helyezkedett el és fiait a Duna mellékvizeinél helyezte el. Az elhelyezkedést úgy képzeljük el, amint azt Piano Carpini és Rubruk leírta Batu kán és családtagjai steppei tartózkodásáról. Eszerint minden családtag egy folyó partján egy felső nyári és egy alsó téli szálláshely között ingamozgás szerűen vándorolt.73 Árpád szállásváltó útvonala a Duna jobb partján lehetett, kezdetben az alsó északi-déli szakaszon, később a folyam egész hosszában, míg fiai, Tarhos, Üllő, Jutas és Zolta Árpád első partvonala körül, egy-egy mellékfolyó partján kaptak szálláshelyet. így a legidősebb fiú, Tarhos, továbbá fia, Tevel és unokája, Tormás a Kapós-Sárvíz jobbparti, Tolna megyei részén rendelkeztek szállásokkal; a második fiú, Üllő és fia Tas a Duna pesti partvonalán és a csepeli Dunaág mellett vándorolt; a harmadik, Jutas, és fia Fájsz a Kapós-Sárvíz baloldali mellékágai forrásvidékén, Somogy és Veszprém megye keleti részén ren15
