Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Györffy György: Koppány lázadása
Ákos mesternek tulajdoníthatjuk a krónikás adatok kiegészítését a nagyobb és kisebb legenda alapján. A nagyobb legenda állította be a lázadást úgy, hogy ez vallásellenes megmozdulás volt; a hit igáját viselni nem tudó pogányoké, akiket István szolgaságra kény szeri tett és erővel megkeresztelt; a kisebb legenda ehhez költötte a „nemesek” megmozdulását és a szolgává tétel történetét. Ezek a legendái motívumok összekapcsoltan merülnek fel az advena-névsor bővebb, első megfogalmazásában, Hont és Pázmány történetéhez csatolva. Arra nézve, hogy Ákos mester merített az István-legendákból, felhozhatjuk a budai alapítástörténetet, ahol a király és királyné jótékonykodásának előadása részben a legendákon alapul.58 A krónika 64. fejezetében szó van Vencilinnek István király által birtokkal történt megadományozásáról. Ákos mester ezt a motívumot Hontnál és Pázmánynál érvényesítette, de kronológiai meggondolásból Géza fejedelmet mondta első megadományozójuknak. Még inkább kiugratta Géza szerepét Kézai Simon, aki beköltözésüket úgy adta elő, hogy a Hont és Pázmány testvérpár, páncélos lovagok Svábországból jőve Magyarországon át akartak a tengeren túlra, azaz a Szentföldre menni, de Géza visszatartotta őket. Ez a motívum, amely rokon a két Gellért legenda azon elbeszélésével, hogy István rábeszélte a Szentföldre igyekvő Gellértet Magyarországon való maradásra,50 már csak azért sem lehet eredeti, mert a Magyarországon át Jeruzsálembe vezető zarándokutat István király csak 1018-ban, Bulgária leverése után nyitotta meg,60 de a lovagok Szentföldre áramlása még később indult meg. Amíg Hont és Pázmány leszármazottai az advenanévsor szerkesztőinek nem okoztak problémát, mert a XIII. században a HuntpoznancoHuntpaznan genus közismert volt, addig Vencilin leszármazottait keresve Ákos mester nehézségek közé került. Vencilin vagy Vecelin nemzetség ugyanis Magyarországon nem volt. A régi Gestában adott származtatás - Vecelin fia Radi fia Misca fiai Koppány és Márton - ugyan alkalmat adott a XIII. századi szerzőnek egy genealógiai kapcsolat létesítésére, amennyiben a régi Gesta szövegébe Márton fia Bátor Após neve mellé egy helyen beszúrta, hogy de genere Vecelin származik,61 ezt a genealógiát azonban nemcsak azért kell interpolációnak tekintenünk, mert a de genere szóhasználat 1200 körül terjedt el, hanem azért is, mert a két Márton azonosításán alapul, a kettőt pedig másfél generáció választja el egymástól.62 Az a származtatás, amit az advena-névsor szerzője adott, több mint kétséges. A Képes Krónika szerint Vencellinéktől ]ako (más kéziratok szerint Jak) veszi eredetét; Kézai kifejezetten Ják nemzetségről beszél. Már pedig a Ják nemnek Vencellinéktől való eredeztetését kizárja az a körülmény, hogy a magyar nemzetségek általában a Szent Isvánkori ősüktől veszik nevüket63 és Vencilin XI. századi utódai között egy Ják sincs. Emellett sem a birtokviszonyok, sem hely- és személynevek nem támogatják ezt a származtatást. Mint az irodalomban nemrég felvetődött67* s alább kitérek rá, valójában a Rád nemzetség származtatható Vencclintől. Kézaival a Koppány hagyomány irodalmi módosulása lezáródott. Az eseményektől távol álló krónikások már a nevet sem tudták helyesen olvasni, s így keletkeztek a késő középkori Tuppan, Cupam és Kupa névalakok.65 * M
