Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Tóth Tibor: Jövedelembiztosítás és tisztiszázalék a mernyei uradalomban

több, lehet kevesebb, de éppen mert középarányosról van szó, az alapul vett mennyiség általában jellemző maradt.

Vizsgálva a táblázat első oszlopát - úgy látjuk - hogy az i. k. holdra eső jövedelemminimum, az uradalom külterjességét tekintve, elég magas, 5,31 forintos értéket mutat. Csak jellemzésként tesszük hozzá, hogy ugyanebben az időben az 1878. február 15-én készített adóbevallásban Domanek a mernyei kerület holdankénti tiszta jövedelmét átlagosan 1,9 forintban jelölte meg.51 Az első oszlop számai egyúttal, eltérően a fentebb mondottaktól, azt is mutatják, hogy a területegységre jutó jövedelemminimum tekintetében kisebbek voltak a differenciák a kerületek közt, mint ahogy az a tőkék csoportosításánál látszott. Az ellentmondás csak látszólagos,’ preliminált jövedelemről lévén szó az állótőke alacsonyabb kamatát a magasabb telektőke utáni nagyobb teher pótolta. Ez persze magyarázat, éppen a nagy kerületek - Gölle, Hetény - lemaradására; a többé- kevésbé fix jövedelem birtokában a céltudatos fejlesztés 1877 előtt másodlagos kérdés volt, és a Dornay majd Polák-féle készpénzcentrikusság ennek nem is kedvezett.

1897 98-ra aztán - mint látjuk — igazolva a föld árával kapcsolatos fenti megállapításokat, a tényleges ár nő, de a pótlólagos tőkebefektetések növekedésének eredményeként az 1 k. holdra eső jövedelemminimum - a teljes jövedelem is - csökken. Ha már most a táblázat megfelelő oszlopaival osztási műveletet végzünk, megkapjuk a táblázat legmeglepőbb eredményét. Kiderül ugyanis, hogy a cca. 25 000 k. holdas mernyei uradalomban 1877/78-ban az 1 k. holdra eső jövedelemminimum a telekértéktőke 8,1 %-a volt, és ez az arány 20 év alatt - egyébként érthető módon csökkenve - még mindig 7,3 %-os értéket mutatott. Ez az arány nagyon magas. Közel egyidőben a magyaróvári főhercegi uradalom házi kezelésű birtokán a tőkeérték kamatozása 5,6 %, a bérbeadott birtokán pedig 2,2 % volt."2 Az uradalom már érintett tőkeösszetételét tekintve megkockáztathatjuk a feltevést, hogy a 8,1, illetőleg a 7,3 %-os arány az össztőkére átszámítva mindenképpen elérte az 5,6 %-ot. A kép még élesebb lesz, ha ehhez hozzátesszük, hogy ugyanekkor az 1 k. holdra számított tisztajövedelem a magyaróvári uradalomban pénzértékét tekintve majdnem négyszerese volt a mernyei uradalomban kimutatott 1 k. holdra eső jövedelemminimumnak.

A problémát körbejárva, kiinduló pontunkhoz érkeztünk, ti. a forgótőke kérdéséhez. A fentiek alapján ugyanis aligha lehet kétséges, hogy a magas eredmény csak a termelési költségek forgótőkében szereplő oldalainak nagyon alacsony szinten tartásával függhetett össze, igazolva ezzel az egyházi birtokokon uralkodó munkásviszonyokról alkotott közkeletű előnytelen képet.

* * *

A fentiekben kísérletet tettünk arra, hogy a mernyei uradalom kapitalista átalakulásának néhány problémáját sajátos aspektusból, néhány alapvető üzem- tani fogalom tisztázódásának történetén át vizsgáljuk. Láttuk, amilyen lassú és kínos lehetett az 1848-at követő gazdasági átállás, ugyanilyen lassan és kínosan alakult át az új viszonyoknak megfelelő látásmód is. A fogalmak tisztázódásával egyidőben azokkal együtt meg kellett jelenni azoknak a céloknak is. amelyek felé a további tevékenység irányulhatott - és amelyek vázolását néhány statisztikai táblázat alapján mi is megkíséreltük - és végül a dolgozó emberben meg kellett azt az eszközt is találni, amelynek felhasználása a kitűzött célhoz el is vezethetett.

49