Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kanyar József: Adatok Somogy megye művelődéstörténetéhez a XVIII. század második felében (1770-1789)
A kőröshegyi református tanítók lajstroma:48 Sorszám Név A szolgálat kezdete időtartama i. Lepsényi Péter I728 i év 2. Bíró György 1729 i év 3Horváth K. Sámuel 1730 i év 4Némethi István 1731 i év 5Bitskei János 1732 4 év 6. Nemes István 1736 2 év 7Szent Jóbi István 1738 10 év 8. Füzessy Mihály 1748 2 év 9Etei István 1750 7 év IO. Bíró Ferenc 1757 8 év II. Pálfi János 1765 3 év 12. Kovács János 1768 4 év 13Brassai István 1772 6 év I4. Szentgyörgyi István 1778 2 év 15Csuti Ferenc I78O 2 év 16. Sípos István I782 2 év 17Liszkai Ferenc 1784 2 év 18. Almási János 1786 i év 19. Tóth Pál 1787 1 év 20. Hagymási Pál 1788 3 év 21. Barta János 1791 7 év 22. Szakmári András 1798 2 év A tárgyalt 7 évtized alatt - viszonylag - Kőröshegyen is sok tanító fordult meg. Az iskolamesterből hat 1 évig, hét pedig mindössze csak 2 évig szolgált a faluban. De Kilitiben is 22 iskolamester szolgált a század második felében - 1753-tól - (a legtöbbje csak két esztendeig), Ságváron 15 (1738-1796 között), Ádándon pedig 19 (1740-1799 között). Kaposvárott is sok r. kath. iskolamester működött a század második felében: 1) Czenky Mihály (1732-36), 2) Kondrai Pál (1742), 3) Horváth János (1743), 4) Pozsgai Pál (1745), 5) Császár Péter(i748-75), 6) Nemsur Mihály (1775-87), 7) Országh József (1792), 8) Takó Pál (1793-98), 9) Spatsek Sebestyén (1797), 10) Császár Ferenc (1799).49 A felsorolt iskolák tanítóinak lajstromaiból az is világosan kiderült, hogy néhányan már három helyen is megfordultak közülük. Etei István 1745-ben Ka- polyon, 1747-ben Kazsokon, 1750-ben pedig Kőröshegyen tanított. Liszkai Ferenc 1784-ben Kőröshegyen, 1789-ben Kazsokon, 1793-ban pedig már Jutón tanított. Bardótz Sámuel 1781-ben Bálványoson, a következő évben már Kapolyon tartózkodott. Köztudott, hogy a megye népoktatásának az ügye a XVII-XVIII. századon keresztül, egybefonódott az iskolaügyre mindig nagy gondot fordító protestáns vallások sorsával is. Amikor a helytartótanács segítségével minden alkalom felhasználódott a protestáns egyházak és iskolák likvidálására - ,,1715-től 1721-ig az egész ország területén 140 iskolát, templomot, paplakot vettek el a protestánsoktól”,50 - ezt a korszakot a megye népoktatása rendkívül megsínylette. Minél nagyobb volt azonban a nyomás, annál kitartóbb erőfeszítéssel fáradoztak a protestáns egyházak iskoláik megvédése, tanítóik munkábaállítása érdekében. A közölt táblázatok is erre az - igen jelentős tényre hívják fel a figyelmünket. Bálványoson 1746-ban, Kapolyon 1745-ben, Kazsokon 1742-ben, Kő73
