Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)
- 15 perccel e jelentés után a hadseregcsoport 5, vezérkari tisztje felhívja v. Nostitzot és közli vele, hogy a támadás célja túlságosan közeli. Az ezredes erre azzal mentegetőzik, hogy de Angelis véleménye szerint az engedélyezett idő nem elegendő messzebbi célhoz. A célkitűzés elégtelensége miatt 20.55-kor maga Wöhler beszél telefonon de Angelisszel, aki kijelenti: a megadott cél csak az első ütem. Wöhler hangsúlyozza: amint az első lökés sikerül, a támadást folytatni kell a szovjet védelem mélységébe, a tüzérség kikapcsolására.170 Március 10-én az előző este Ígért időpont előtt félórával, 10.30-kor a Kutas-Jákó szakaszon megindul a 16. SS-páncélgránátos-hadosztály és a 71. gyaloghadosztály részeinek támadása, déli irányba. Az 57. szovjet hadsereg itteni csapatai - különösen kezdetben - kemény ellenállást tanúsítanak; ismételt ellenlökésekkel próbálják feltartóztatni a németeket, akiknek sötétedésig mégis sikerül elérniük a Belegtől 2,5 km-re délkeletre - Szabás-Kisbajomtól 2 km-re délre-pataktorkolat Kisbajomtól 2 km-re keletre-Jákó déli része vonalat. Szabás déli részében és a Kisbajomtól délre levő erdőben a harc még az esti órákban is tart. Nagybajomtól délkeletre viszont a szovjet csapatok kezdeményeznek. Két ezred harckocsik és rohamlövegek támogatásával az 1. német népi-he- gyihadosztály állásait támadja, de sikertelenül. A somogyi arcvonal többi szakaszán március 10-én nincs említésre méltó harccselekmény. A 2. páncéloshadsereg ez újabb támadásának kezdeti sikere nagy reményeket ébreszt a Dél Hadseregcsoport főhadiszállásán. A németek a hadműveleti napló tanúsága szerint azt tervezik, hogy a hadsereg a támadást délre folytatja tovább, a szovjet-bolgár csapatok oldalába és tüzérsége ellen. Későbbi időpontban a hadsereg azután ismét Kaposvárnak fordul, hogy találkozzék az északról délre támadó lovashadtesttel. Március 10-én 18.10-kor v. Nostitz jelenti v. Grolmannak, hogy elfoglalták Kisbajomot és Szabást, átkeltek a patakon, és Nagykorpádnál még ma létrehozzák a hídfőt. Ha a hadseregcsoport összhclyzete megengedi, másnap folytatják a támadást. Az ezredes javasolja v. Grolmannak, hogy ha tervezik a Délkelet fő- parancsnok Dráván átkelt XCI. hadtestével az egyesülést Pécsnél, akkor a támadást nem keletnek, Kaposvár, hanem délkeletnek, Pécs felé kellene folytatni, v. Grolman erre óvatosan azt válaszolja, hogy ma még nem lehet dönteni a támadás további célját illetően. Lehetséges, hogy gyorsabban létrejöhet a találkozás a lovashadtesttel a Balatonnál, mint az együttműködés a Délkelet főparancsnokkal. A kérdés eldöntésére v. Grolman 18.50-kor Krebs gyalogsági tábornokkal, a vezetési csoport főnökével, Wöhler pedig 22.55-kor Guderiannal beszél. „Guderian vezérezredes a főparancsnokkal [Wöhlerrel, B. J.] egyetértésben úgy nyilatkozik, hogy elsősorban a lovashadtesttel való egyesülést kell keresni. Emellett van a Führer is.” Krebs szerint viszont a támadást déli és délkeleti irányba kell folytani, területszerzés végett, utóbb aztán keletnek. 20.10-kor v. Grolman utasítja v. Nostitzot, délkeletnek kell támadni, hogy Mikénél elérjék a patak szakaszát. - Ennek megfelelően a 2. páncéloshadsereg terve március n-re: ,,A támadás folytatása délre a Nagyatádtól keletre - Lábod -Mike térségében .álló ellenséges erők szétverésére és hídfők képzésére Lábodnál és Mikénél, hogy a helyzet alakulásától függően déli, délkeleti vagy keleti irányba támadjanak tovább”.1” 251