Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)

sereg feladata ezután, a 6. páncéloshadsereg páncélos erőinek felhasználásával, részeivel délre fordulni, a Drávának”.

A Dél Hadseregcsoport 1945. március 3-i kimutatása szerint160 a 2. páncéloshadsereg ereje:

A LXVIII. hadtest a 13. Handschar SS-hegyihadosztállyal (9 zászlóalj, 10 nehéz páncéltörő-ágyú, 2 páncélvonat, 6 üteg), a 71. gyaloghadosztály (17 zászlóalj - közte a magyar Bakony-ezred 3 zászlóalja -,13 nehéz páncéltörőágyú, 20 rohamlöveg, 7 páncél vadász, 21 üteg), az 1. népi-hegyihadosztály167 (9 zászlóalj, 20 nehéz páncéltörő-ágyú, 12 rohamlöveg, 15 üteg) és a 16. Reichs- führer-SS páncélgránátos hadosztály168 (9 zászlóalj, 20 nehéz páncéltörő-ágyú, 24 rohamlöveg, 8 üteg, 3 nehéz légvédelmi üteg).

A XXII. hegyihadtest a 118. vadászhadosztállyal (17 zászlóalj, 19 nehéz páncéltörő-ágyú, 7 rohamlöveg, 1 páncélvonat, 12 üteg) és a felállításban levő 92. páncélgránátos dandárral (3 zászlóalj, 2 nehéz páncéltörő-ágyú, 1 könnyű üteg).

Wöhler jóváhagyott terve szerint a támadás egységesen 4 órakor kezdődik. v. Weichs viszont táviratilag azt javasolja, hogy az ő XCI. hadteste már 00 órakor megkezdhesse a drávai átkelést, mert így a nehézfegyverek hiánya miatt hosszabb ideje lesz az átkelésre, esetleg már a hídverésre. Március 4-én v. Grolman ezzel kapcsolatban megkérdezi v. Nostitzot, akinek nincs ellenvetése a javaslattal szemben,

A 2. páncéloshadsereg parancsnoksága a támadás leplezésére általában, a támadás helyére vonatkozóan pedig különösen, átfogó rendszabályokat valósított meg. A magyar lakosság körében küszöbönálló szovjet támadásról terjesztettek híreket, saját csapatmozdulataikat úgy állították be, hogy azok Nagykanizsa védelmét szolgálják. Ezen túlmenően azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy Háromfa térségéből Barcs elleni támadásra készülnek, v. Nostitz a Dél Hadseregcsoportnak küldött táviratában169 hasonló intézkedések megtételét kérte Barcsnál a Dráva déli partján is.

Az utak állapota március elején a változékony, csapadékos időjárás miatt sokat romlott. Március 2-án eső, 3-án és 4-én eső és hó esett. A német hadműveleti naplóban március 5-én „Időjárás és utak” cím alatt ez áll:

„Hőmérséklet 5 fokig nulla fölött, változó felhőzet, helyenként havazás, szeles és hűvös; a hóesés miatt az útviszonyok ismét romlottak. Főútvonalak járhatók, mellékutak és nyílt terep fellágyult.”

Az olvadás és a havazás annyira elrontotta az út- és talajviszonyokat, hogy a„tavasz ébredésé”-hez a németek csapataikat csak jelentős késéssel tudták a készenléti állásokba vinni. Fritz Krämer SS-Brigadeführer, a 6. SS-páncé- loshadsereg vezérkarának főnöke, aki Himmler megismételt tilalma ellenére is neve mellett nem SS-, hanem rendes katonai rendfokozatot használt, táviratait, jelentéseit „Generalmajor” megjelöléssel írta alá, március 5-én 16.40-kor jelenti a Dél Hadseregcsoportnak: nem biztos, hogy be tudják tartani a támadás kezdetének elrendelt időpontját, v. Grolman erre azzal válaszol, hogy a Délkelet főparancsnok és a 2. páncéloshadserég támadását már nem lehet megállítani, különben ezek a támadócsoportok túlságosan felfednék szándékaikat.

Március 5-én de Angelis harcálláspontját Iharosberénybe helyezi át, míg Konrad harcálláspontja Felsősegesd, a Lanzé pedig Tapsony. A LXVIII. had247