Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)
3 hadosztályával, a 71. gyalog-, a 118. vadász- és az 1. hegyihadosztállyal törje át a szovjet állásokat. Problémát jelent, hogy hol kellett volna a 2. páncéloshadseregnek támadnia. A német hadműveleti napló egy jóval későbbi március 11-i bejegyzése sze- rintt/|9 a hadsereg Marcaliból kiinduló támadást javasolt, „jégtörő” hadművelet elnevezéssel. Gosztonyi Péter viszont a magyarországi harcokat részletesen ismertető munkájában150 forrásmegjelölés nélkül, azt állítja, hogy a támadásnak keletre kellett volna irányulnia, Kaposváron át a Duna felé. Mivel közben a németek helyzete Fejér megyében rosszabbra fordult, az eredetileg január 24-ről 25-re forduló éjjelre tervezett támadást előbb elhalasztották január 31-re. Az ezt megelőző éjszakán de Angelis ugyan riadókészültséget rendelt el a XXII. hegyihadtest csapatainak, de a jégtörő hadművelet ekkor sem indult meg. Február i-én és 2-án azután a 3. Ukrán Front csapatai Fejér megyében a németeket végleg visszaszorítják a Dunától nyugat felé.lal A Dél Hadseregcsoport főparancsnokságának így egészen más gondjai vannak, mint a 2. páncéloshadseregnek már a megindulás előtt is erősen bizonytalan kimenetelű támadásának sürgetése. A magyar főváros felmentésére irányuló három támadás kudarca sem tudja meggyőzni a német legfelső vezetést, elsősorban Hitlert arról, hogy a keleti arcvonalnak a magyarországi szakaszán is a Vörös Hadsereg van fölényben. Az „utolsó csatlós”-hoz való görcsös és irreális ragaszkodás jegyében Hitler állítólag már 1944. december 4-én megígérte Szálasinak, hogy Magyarországra küldi a 6. páncéloshadsereget.152 Az 1944. október 26-ától felállított, a Waffen-SS legjobb páncéloshadosztályaiból álló 6. SS-páncéloshadsereg 1944 decemberében és 1945 január legelején a nyugati arcvonalon volt bevetve, az „őrség a Rajnánál” fedőnevű nagy támadásban az Ardennes hegységben. A támadás elakadása után, 1945. január 8-ától a hadsereget fokozatosan kivonták a nyugati arcvonalról, felfrissítésre.153 Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok vezérkarának főnöke, és több más német katonai vezető ezt a páncéloshadsereget az 1945. január 12-én megindult nagy szovjet támadással szemben szerette volna bevetni, az Odera térségében. Hitler azonban, elsősorban hadigazdasági okokra hivatkozva, úgy döntött, hogy a 6. SS-páncéloshadsereget Magyarországra kell szállítani. Ezt a döntését január utolsó napjaiban személyesen közli a hadsereg parancsnokával, Sepp (Josef) Dietrich SS-Oberstgruppenführerrel.154 A Budapest felmentésére irányuló három német kísérlet kudarcot vallott ugyan, de a magyar főváros, pontosabban: annak budai oldala még a német és nyilas csapatok kezén van. A német vezetés még mindig Budapest felmentéséről ábrándozik. Az OKW hadműveleti naplójába a 6. SS-páncéloshadsereggel és más erőkkel a Dunántúlon tervezett támadás céljáról január 29-én ezt jegyezték be: „az orosz déli szárny erőit szétverni, a saját erőket Budapesten harccal kiszabadítani és ily módon mintegy tucatnyi hadosztályt felszabadítani a keleti front számára.”100 Az OKH 1945 január végén é;s február elején ebben a szellemben dolgozza ki a 6. SS-páncéloshadsereggel megerősített Dél Hadseregcsoport újabb támadásának irányelveit. Az OKH elgondolása szerint a támadásban a Dél Hadseregcsoport alárendelt hadseregein kívül részt kell venni a Délkelet fő- parancsnok erőinek is. Február elején Berlinbe rendelik Maximilian de Angelis 244
