Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)
só erőik” bevetésével tartják vonalaikat, ill. reteszelik cl a szovjet betöréseket, délnyugatra viszont sikeresen nyomulnak előre a szovjet csapatok, egészen a Szenyértől keletre levő erdőig. Az olaj, pontosabban az olajvidék problémája e napon is szerepel a német hadműveleti naplóban. Ellentétben az OKH által a 4. lovasdandárra vonatkozóan Friessnernck tett ígérettel, december 19-én parancs érkezik a dandárnak a 2. páncéloshadsereghez szállítására, „mivel a Führer különös súlyt helyez a 2. páncéloshadsereg arcvonala mögött fekvő olajvidék biztosítására”. ___A Nagybajom ellen szünet nélkül folytatódó szovjet támadások, továbbá a Mesztegnyőnél történt szovjet betörés komoly gondot okoz a 2. páncéloshadsereg parancsnokságának, v. Nostitz ezredes december 19-én 9.35-kor telefonon ismét javasolja v. Grolman altábornagynak a nagybajomi kiszögellés feladását, hogy erők váljanak szabaddá egy áttörés megakadályozására Mesztegnyőnél. v. Grolman erre azt válaszolja, hogy a nagybajomi „bástya” jelentős szovjet erőt köt le, feladása viszont ösztönzésül szolgálna az 57. szovjet hadseregnek. v. Nostitz ezredes 18.10-kor cselekvési szabadságot kér v. Grolman altábornagytól Nagybajommal kapcsolatban, ismét a Mesztegnyőnél fenyegető szovjet páncélos-áttörés veszélyére hivatkozva. A kérelmet a Dél Hadseregcsoport 20.10-kor előterjeszti a hadműveleti osztálynak. Az eredmény: „22.15- kor Guderian vezérezredes közli a vezérkar főnökével [v. Grolmannal, B. J.] az OKH döntését, hogy nem engedélyezik a 2. páncéloshadseregnél a nagybajomi arcvonalkiugrás visszavételét. A 2. páncéloshadseregnél egyáltalán nem jöhet tekintetbe az arcvonal visszavétele, hanem csak előrehelyezése. Hogy a hadsereg arcvonalának teljes biztonságot adjanak, a 4. lovasdandárt és a 208. harckocsiosztályt haladéktalanul a 2. páncéloshadsereghez kell szállítani.” v. Grolman ugyan megpróbálja Guderiannal szemben is hangoztatni, hogy a 4. lovasdandárra nagyobb szükség lenne mint tartalékra Székesfehérvárnál, de a vezér- ezredes kitart álláspontja mellett. E telefonbeszélgetés után v. Grolman 22.45-kor közli Nostitzcal Guderian, ill. az OKH döntését, hozzátéve, „hogy a 4. lovasdandárnak a 2. páncéloshadsereghez szállítása súlyos csapás a hadseregcsoportra, mivel a hadseregcsoport minden arcvonalán, különösen Székesfehérvárnál, feszültebb a helyzet, mint a 2. páncéloshadseregnél”121. Változatlan arcvonal Somogybán (1944. dec. 20-1945. márc. 5.) A 2. páncéloshadsereg vezérkari főnökével folytatott éjszakai telefonbeszélgetéskor v. Grolman még nem tudja, hogy a Dunántúlon a 3., Budapesttől északabbra pedig a 2. Ukrán Front csapatai már készenléti állomásokban várakoznak, s néhány óra múlva a főirányban megindítják nagy, Budapest teljes kö- rülzárását, és a Dunántúl keleti felének felszabadítását eredményező támadásukat.122 Somogybán a december 20-ra forduló éjszakán nem történik semmi szokatlan esemény. Az 57. szovjet hadsereg élénk felderítő tevékenységet végez, ezenkívül rohamosztagokkal támadja a német állásokat. Mesztegnyőnél a helyzet változatlan, Marcalitól délre pedig a szovjet erőknek sikerült betörni a német állásokba, de az ellenség ellenlökése kiveti őket onnan.123 236
