Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)
zetben egyes arcvonalrészeket nem lehet súlypontképzés végett tovább gyengíteni. A Meinrad harccsoport [a Brandenburg hadosztály, B. J.] maradványának és a Szent László magyar ejtőernyős zászlóaljnak kivonása esetén - amelyek harcértékükben, mint különösen magas értékű és jól felszerelt csapatok, súlyponti szakaszokon 700 fővel [oldalt kézírással: Brandenburg 245 ember] 10:5 km széles arcvonalon vannak bevetve - e hiányokat a meglevő erőkkel nem tudjuk betölteni. Ha továbbra is fennáll ez a követelés, következményként az a kényszer adódik, hogy harcolva visszamenni a rövidebb, erőt megtakarító, de még nem kellően kiépített Margit-állásra. A jelenlegi állásban csökkent erőkkel nem lehet elkerülni ezeket a súlyos veszteséggel járó betöréseket, úgyhogy nem biztosítható a Margit-állás későbbi tervszerű megszállása elegendő erővel és az olaj vidék, továbbá a két hadseregcsoport szárnyának védelme. Részmegoldást lehetne találni a nagybajomi -ív visszavétele által, mellyel szabaddá válnának a Meinrad harccsoport kivonásához szükséges erők.” A távirat utolsó két pontjában de Angelis kéri a Délkelet főparancsnoknál levő maradék erői gyors odairányítását, valamint döntést erők kivonására és a további hadviselésre.101 December 14-én 10.05-kor a 2. páncéloshadsereg 1. vezérkari tisztje a Dél Hadseregcsoport 1. vezérkari tisztjének mégegyszer megismétli telefonon a nagybajomi kiugrásnak a helységtől mintegy 1.5 km-re nyugatra való visszavételére irányuló javaslatot. Ezzel lehet erőket szabaddá tenni a Brandenburg pán- célgránátos-hadosztály maradványának kivonásához. Azt még megvizsgálják, hogy további arcvonalrövidítésnél a Szent László hadosztály ejtőernyős-zászlóalja kivonható-e. A Dél Hadseregcsoport 1. vezérkari tisztje 19 órakor közli a döntést: a 2. páncéloshadsereg a Szent László hadosztály ejtőernyős-zászlóalját néhány napig még megtarthatja. A Brandenburg máradványát azonban ki kell vonni az arcvonalból. A hadseregcsoport nem járul hozzá a nagybajomi kiugrás feladásához sem. December 14-e utolsó eseményeként v. Bonin ezredes, az OKH vezérkara hadműveleti osztályának vezetője 23.40-kor telefonon közli a Dél Hadseregcsoporttal Guderian vezérezredes parancsát: a 2. páncéloshadsereg jobbszárnyának semmi esetre sem szabad tovább visszavonulni. Ezt a parancsot v. Grolman december 15-én 0.20-kor személyesen továbbítja telefonon v. Nostitz- nak.102 December 15-e a hónap eddigi „legcsendesebb” napja Somogybán. A Háromfától 1,5 km-re levő tanyát e napon hatodszorra foglalják el a szovjet csapatok. Nagyatádtól délre a németek szovjet felderítést, Belegnél pedig támadást hárítanak el. A német tüzérség lövi a Nagyatádtól északkeletre és a Beleg- től délre feltételezett szovjet készenléti állásokat. Kutastól északra az erdőben az 57. szovjet hadsereg katonái sikeresen nyomulnak előre. További szovjet csapatok Nagybajomtól északnyugatra próbálkoznak felderítéssel. - A német hadműveleti naplóban e napon találkozunk elsőízben azzal a bejegyzéssel, hogy a 2. páncéloshadsereg arcvonala „változatlan”.103 - Ez a körülmény is mutatja, hogy az 57. szovjet és a 2. német páncéloshadsereg között „erőegyensúly” alakult ki. A 3. Ukrán Front számára Somogy mellékirány volt; a német hadvezetés pedig erők hiányában nem tudott ide erősítést küldeni. 232
