Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)
telékek bevetését a számos dél-északi irányú vízfolyás és a dombos terep a mostani nedves évszakban korlátozza. „Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a terep korlátozza ugyan a páncélos kötelékek gyors előretörését, de nem teszi lehetetlenné, úgyhogy a rendelkezésre álló alakulatok megfelelő ereje esetén adottnak látszik a Budapest térségére való hadműveleti hatás.” A Dél Hadseregcsoport nem fogadja el de Angelis helyzetmegítélését, amelynek fent idézett utolsó mondata mellé a hadseregcsoport főhadiszállásán valaki oldalt odaírja: „Aligha”92 v. Grolman altábornagy pedig nyomban hosz- szabb táviratot küld v. Bonin ezredesnek, a hadműveleti osztály vezetőjének a dunántúli terepviszonyokról. Ebben kifejti, hogy a terep nem kedvező páncélos kötelékeknek a 2. páncéloshadsereg szakaszáról kelet vagy északkelet felé indítandó támadásához. „A Nagybaj om-Kaposvár-Dombóvár vonaltól délre a páncélostámadás erősen átszegdelt és erdős hegyvidéken át vezet, amely a páncélos kötelékeket kedvező talajviszonyok (száraz talaj vagy fagy) esetén is a kevés, és az ellenfél által könnyen elzárható nyugat-keleti úthoz köti. E vonaltól északra a terep ugyancsak erősen átszegdelt, erdős és mocsaras, és különösen a számos, észak—déli irányba futó patak miatt kimondott páncélosakadálynak tekintendő. A talaj mostani állapota különben a Dráva és a Balaton közötti egész területen tovább rontja a páncélos kötelékek mozgásának feltételeit. A páncélos kötelékek támadása a 2. páncéloshadsereg térségéből ezért, eltekintve az átcsoportosításhoz szükséges időtől, nem vezet a remélt gyors és mély áttöréshez keletre és ezzel a Székesfehérvár-budapesti arcvonal tehermentesítéséhez kellő időben.”93 December 12-én az 57. hadsereg támadása elsősorban Lábod térségében halad~llkeresén tovább. Gróf v. Nostitz ezredes már 10.55-kor jelenti v. Grolman altábornagynak, hogy Lábodtól nyugatra a Vörös Hadsereg hátraszorította a 71. német gyaloghadosztály arcvonalát, amelyet most Nagyatádtól keletre építenek ki. Babócsától nyugatra és északra, Henésznél és a Beleg-Kutas szakasz elleni szovjet támadásokat a németek először feltartóztatják. Sötétedéskor a belegi állomástól keletre a szovjet csapatoknak sikerül áttörniök a vasútvonalon. Nagybajomnál az 57. hadsereg erői csak kisebb támadásokat indítanak. Mesz- tegnyőt északról, és északnyugatról német hegyivadászok támadják. Az itteni szovjet csapatok szívósan védekeznek, kilőnek 4 német rohamlöveget, mire a német támadás Gadánytól 2 km-re délre és Mesztegnyő északi szélén elakad. Marcalinál viszont a németek hárítják eh a szovjet támadást; és ellenlökésük a helységtől közvetlenül keletre kisebb mértékben tért is nyer. Szovjet harckocsik támadnak végül Kéthely ellen. December 12-én v. Nostitz már említett, 10.55-kor telefonon adott jelentésében arról is beszámol, hogy a Marcalitól keletre levő térségben újabb szovjet csapatok jelentek meg, támadó céllal. Ide helyezték a 20. és a 113. szovjet lövészhadosztályt és egy kisebb páncélos alakulatot, állítólag 50 harckocsival. E napon különben, összesen 56 vasúti szerelvénnyel, befejeződik a 3. lovasdandárnak a 2. páncéloshadsereghez való szállítása. 22.50-kor v. Bonin ezredes, a hadműveleti osztály vezetője közli v. Grolmannal a parancsot a Brandenburg páncélgránátos-hadosztály teljes kivonására. A Dél Hadseregcsoport 229
